Ha azonban a trendeket vizsgáljuk, azt tapasztaljuk az utóbbi időben, hogy változott a cégek kommunikációja, a tartalommarketing hangvétele. Tanúi voltunk már a szépség kultusza kapcsán a nőkkel szembeni elvárások férfiakra való kivetülésének, így ma már nemcsak a nők részvétele meghatározó a szépségpiacon, hanem egyre inkább a férfiaké is. Ennek hatása tovább gyengíti a klasszikus férfiképet, sodorja válságba a férfiasság eszményét. Ma azt látjuk, hogy egy újabb szegmens került célkeresztbe, nevezetesen az idősebbek célcsoportja, akiknek a megcélzása új lehetőséget jelent számos piacon. Ez úgy érhető el, hogy a korábbi időszakban az öregedéssel nyugvópontra került emberek vágyát szítják fel. Ma nem lehet elégedett egy idős ember azzal, hogy már nem kell versenyeznie, nem kell megfelelnie mások igényeinek, mert kikerült a direkt konfliktuszónából. A média ma azonban azt közvetíti nekik, hogy új vállalkozási területet kell keresni, érdekesnek kell lenni, új hobbikat kell felmutatni, piacképes testtel kell rendelkezni. Megint jönnek a divatiparból, szórakoztatóiparból érkező modellek példái. Tehát az a trendi, aki a hetvenegynéhány éves svéd modellhez képest is megállja a helyét. Úgy tűnik, hogy az énkultusz megatrendje már minden életkori fázisban, minden generációra vonatkozik, kiteljesítve a piacértelmezést és elérve egy új szegmenst. Genderproblémaként jelenik meg, hogy jelen pillanatban ez az időskori nyomás alapvetően a nőkre nehezedik, őket éri el kiterjesztett értelmezésben, a férfiakat még kevésbé sújtja.