Danka István

Wittgenstein 2.0

A társas episztemológiai fordulat és a hálózott tudás


A Vizsgálódások és az antireprezentacionizmus

A Vizsgálódások törésszerű fordulatot mutat a reprezentacionizmus kérdésében (is) a Tractatushoz képest, és bár az 1929 és 1937-8 közötti kéziratok tanulmányozása ezt a törésszerűséget kérdésessé teszi, a kiinduló- és végpont közötti szakadék vitathatatlan. Mint Nyíri Kristóf fogalmaz: „A mentalizmus kritikájától a társadalmi kontextualizmusig vezető ezen utat Wittgenstein úgy 1931-től 1936-ig járta be; alá kell azonban húznunk, hogy ennek során inkább csak hangsúlyeltolódások mentek végbe fölfogásában” (Nyíri 1983, 79.). Wittgenstein maga is úgy látja poszttraktárius munkásságát, mint a Tractatus nézeteivel való leszámolást. Miközben a Tractatus az igazságot és a jelentést a valóságnak való megfelelésnek látja, a Vizsgálódások jelentéselmélete olyan képet implikál, amely legfeljebb holisztikus szintű valóságmegfelelést tesz lehetővé. Szavaink jelentését használatuk, és így a mindenkori kontextus határozza meg, tehát olyasfajta egy-egy értelmű megfelelést szavak és dolgok, de még kijelentések és tények között is, amilyet a reprezentacionizmus feltételez, a Vizsgálódások nem enged meg. Egy holisztikus megfelelés pedig nem túlságosan érdekes; nem csoda, hogy az igazságra vonatkozó korrespondenciaelméletek helyett a holista jelentéselméleteket az igazság koherenciakritériumaival (és így az igazságra vonatkozó antirealizmussal) szokták párosítani. Wittgensteinnál azonban ez korántsem ilyen egyértelmű. Nyíri Kristóf szerint a késői Wittgenstein common sense realista.1

Wittgenstein 2.0

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 660 3

Danka István Wittgenstein 2.0: A társas episztemológiai fordulat és a hálózott tudás c. műve Ludwig Wittgenstein munkásságának 1929-1937/38 közötti átmeneti vagy „középső” szakaszát vizsgálva azt állítja, hogy a hagyományosan nyelvfilozófusként aposztrofált Wittgenstein ebben az időszakban ismeret- és matematikafilozófiai problémákon töprengve jut el későbbi nyelvfilozófiai nézeteiig. A wittgensteini kézirati hagyaték elektronikus kiadására hagyatkozó, digitális filológiai módszereket alkalmazó szerző a könyv első felében részletesen tárgyalja azokat a problémákat, amelyek Wittgensteint a korai, (tágan értett) karteziánus keretek között való filozofálástól – a relativizmussal és konstruktivizmussal való átmeneti flört után – a nyelvi praxisok pragmatista, társas episztemológiai keretben való értelmezése felé hajtják. A könyv második részében a szerző a korábban tárgyalt wittgensteini nézeteket mai kontextusba ülteti át, részben egy cselekvéselméleti alapú, társas episztemológia kidolgozására törekedve, részben pedig e nézetek internetes ismeretszerzésre való alkalmazhatóságának problematikáját vizsgálva. E megközelítések Wittgenstein szerepét nem csupán a filozófia történetének keretei között pozícionálják át, de egyes filozófián kívüli, aktuális társadalmi problémák megfogalmazásában – és a megoldásukhoz vezető út megtalálásában – is hasznunkra válhatnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/danka-wittgenstein-20//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave