A szolgáltatások vizsgálatában a média megkülönböztetett helyet foglal el. A média szolgáltatásainak igénybe vevői egyrészt a médium közönsége (nézők, hallgatók, olvasók), amely szórakozás, információszerzés céljából lesz valamelyik médium fogyasztója, másrészt a hirdetők (gyártók, szolgáltatók, médiaügynökségek), akik számára a média az a felület, amelyen keresztül az üzeneteiket eljuttathatják a célközönségükhöz. Más szolgáltatásoktól eltérően a médiára jellemző, hogy gyakran a közönség egy része ingyenesen (rádiók, földi sugárzású televíziók, ingyenes lapok, egyes szaklapok) vagy az előállításnál lényegesen alacsonyabb költségen jut az adott szolgáltatáshoz. Ez azért lehetséges, mert a szolgáltató bevételét (fő bevételét és nyereségét) a hirdetőktől kapja, ezért fontos a médium számára a célközönségének minél nagyobb arányú elérése akár azon az áron is, hogy a tartalmat ingyenesen juttatja el a közönségéhez (pl. Metro újság, helyi lapok, internetes lapok). A Nemzeti Médiaanalízis 2007. IV.–2008. I. negyedéves sajtóolvasottsági eredményei alapján a legolvasottabb 20 kiadvány közül hét ingyenes terjesztésű.1 A média másik egyedi vonása, hogy a média közönségének vizsgálata nem csupán az adott médium számára fontos, hanem a hirdetőiknek is (és általuk a médiaügynökségeknek), akik az adatokat felhasználják médiatervezéshez, vagyis ezen adatok alapján állítják össze, hogy hol, milyen mennyiségben hirdessenek, melyek azok a csatornák, amelyeken keresztül üzeneteiket leghatékonyabban tudják a célközönségükhöz eljuttatni.2