Bollobás Enikő

"Ami szép, az nehéz"

A nem alanyi költészetről

Imagista és radikális modernista figyelemköltészet

Az amerikai költészet egyik legmarkánsabb hagyományát a figyelem esztétikája szervezi. A figyelemköltészet Emily Dickinson munkásságára vezethető vissza, aki a befelé és kifelé figyelésnek egyaránt mestere volt, amennyiben a lélek és az elme belső folyamatait és a világban tapasztalható külső jelenségeket egyaránt precízen, személytelen távolságtartással és szemlélő objektivitással vizsgálta. A 20. században megerősödő figyelemköltészet ez utóbbi perspektívát vette át, amikor a modernista költők – köztük elsősorban az imagisták és az imagista poétikát továbbfejlesztő radikális modernisták – a kifelé figyelést tették poétikájuk szervező középpontjává. A beszélő elhagyja énközpontú nézőpontját, ami azzal jár, hogy nem is köthető egy bizonyos szubjektum hangjához az ilyen vers. Ezek a modernista költők a „valósághoz” és a hétköznapi nyelvhez való visszatérést követelték: szólaljon meg természetes hangon a vers, táplálkozzon a mindennapok nyelvéből. Mindezen túl a vers legyen „nehéz”: okozzon fejtörést a hagyományos lírai költészeten nevelkedett olvasónak; legyen olyan, hogy azt – mint Ezra Pound írja – „felnőtt férfiak unott sóhajtások nélkül olvashassák”1 (id. Perkins I, 298).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 580 4

Irodalom

Jelen kötet az irodalomtudomány egyik izgalmas területét igyekszik feltárni, betekintést nyújtva – amerikai versanyagon – a nem alanyi költészet néhány módozatába. A tárgyalt költői művek a lírai alany tekintetében különböznek a jóval gyakoribb alanyi költészettől: az alany befelé forduló figyelmétől vezérelt versekkel ellentétben az én távolítása, gyengítése vagy teljes megvonása jellemzi őket. „Nehéz” versekről van szó, mert az alanyi költészeten nevelkedett olvasót új, sosem tanult értelmezési kérdésekkel állítják szembe, elvárva, hogy ne világértelmezésként vagy a lírai én számvetéseként olvassa a szövegeket, hanem az éntől távolított megfigyelésekként, a nyelvben őrzött tudásnak az én következetes megvonásával láthatóvá tett lenyomataiként, illetve akár nyelvi játékokként.

Ajánljuk mindenkinek, akit érdekel a költészet, akit hajt a szellemi kalandvágy a másképpen megszólaló versek értő befogadására, illetve aki tudni szeretné, hogy az ismert értelmezői eszköztárakat milyen megközelítésekkel egészíti ki napjainkban a poetológia.

Bollobás Enikő irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az amerikai költészet nemzetközileg elismert kutatója.