Mészáros Ernő (szerk.)

Légkör-bioszféra kölcsönhatások


Szén-monoxid és hidrogén

Az utóbbi reakció a légköri szerves szén legfontosabb nyelője és egyben a szén-monoxid legfontosabb légköri forrása. Ha figyelembe vesszük a 2. fejezetben megadott metánforrásokat, valamint azt, hogy a levegőbe került metán 90%-a oxidálódik a troposzférában, akkor kiszámítható, hogy évente kereken 1000 Tg bioszferikus eredetű CO keletkezik, ami lényegében megegyezik Zheng és munkatársai (2019) legújabb számításaival (900 Tg·év–1). Ennek a mennyiségnek azonban mintegy a fele az emberi tevékenység következménye. Hangsúlyoznunk kell továbbá, hogy a bioszféra nemcsak metánt, hanem más szénhidrogéneket is bocsát a levegőbe (2. fejezet). Ezek elvileg a metánhoz hasonlóan oxidálódnak, de a kémiai lépések jóval bonyolultabbak, ezért részletekbe nem bocsátkozunk. Csupán azt jegyezzük meg, hogy a metántól eltérő szénhidrogének oxidációja évente mintegy 300 Tg szén-monoxidot termel (Zheng és munkatársai, 2019). Ehhez járulnak a közvetlen kibocsátások, így a gépkocsiforgalomból származó 700 Tg·év–1,1 míg a biomassza-égetés (amely ma már zömmel szintén az ember műve) miatti kibocsátás 500 Tg·év–1 értékre tehető. Zheng és munkatársai (2019) adataiból következik, hogy a globális, éves szén-monoxid-forrás erőssége 2400 Tg·év–1, ami szénben kifejezve kereken 1000 Tg·év–1-nek felel meg. Ez a mennyiség gyakorlatilag teljes egészében szén-dioxiddá alakul:

Légkör-bioszféra kölcsönhatások

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 646 7

A Föld különböző tartományai (kőzetöv, vízburok, légkör és bioszféra) szoros kölcsönhatásban vannak egymással, közöttük állandó anyagcsere zajlik. Az elemeket/vegyületeket hatalmas anyagforgalom, a biogeokémiai körforgalom mozgatja. Az anyagcsere különösen gyors és jelentős a légkör és a bioszféra között, ami egyrészt biztosítja a légkör összetételének viszonylagos állandóságát, másrészt tápanyagot nyújt az élővilág számára. A biogeokémiai körforgalmat a Nap energiája tartja fenn, látja el energiával. A növények a napenergia segítségével alakítják át a levegő szén-dioxidját és a vizet szerves anyagokká, miközben a légzéshez, a légköri ózonképződéshez és a kémiai folyamatok szabályozásához elengedhetetlen oxigént bocsátanak ki. Jelen kötet célja a biogeokémiai körforgalom légkör és bioszféra közötti ágának részletes bemutatása. Ennek keretében a szerzők tárgyalják a szén, az oxigén, a nitrogén, a kén és a szerves anyagok ciklusának részleteit. Külön fejezetben foglalkoznak a legfontosabb földi anyaggal, a vízzel, valamint a víz körforgalmát elősegítő légköri aeroszol részecskék tulajdonságaival és hatásaival. Végül megvizsgálják a levegő bioszferikus szabályozásának kérdését. A biogeokémiai kutatások, és ezen belül a légkör-bioszféra kölcsönhatások tanulmányozása lényegében néhány évtizede indult. Ebben szerepet játszott annak igénye is, hogy az emberi tevékenységnek az anyagáramlásban keltett zavarait és a zavarok okait (éghajlatváltozások, ózonlyuk, talajok elsavanyodása stb.) feltárják. E kötet szerzői fiatal kutatóként együtt kezdték meg ilyen jellegű vizsgálataikat. Életpályájuk szorosan összefonódott a biogeokémia fejlődésével, amelyről a könyv forgatásával ismerkedhet meg az olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/meszaros-legkor-bioszfera-kolcsonhatasok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave