Mészáros Ernő (szerk.)

Légkör-bioszféra kölcsönhatások


Szárazföldi ökológiai rendszerek

A nitrogén létfontosságú tápanyag a növények számára. Míg a mezőgazdasági területek fő nitrogénbevétele a szerves trágya, valamint az ásványi és szintetikus műtrágyák alkalmazása, addig a természetközeli ökológiai rendszerek számára a légköri ülepedés és légköri nitrogén biológiai megkötése az egyetlen forrás. A légköri nitrogénterhelés az EU28 országaiban, Svájccal és Norvégiával együtt, 1–2 g·m–2·év–1 (10–12 kg N·ha–1·év–1) volt átlagosan a kétezres évek elején, melyben az oxidált és a redukált nitrogénformák kb. fele-fele arányban vettek részt. Ez a mennyiség a legtöbb ökoszisztéma számára nem okoz veszélyt. Az átlagos értéknél azonban egyes helyeken, a jelentősebb kibocsátó pontforrások1 közelében, jóval nagyobb a légköri koncentráció és az ülepedés. A rövid élettartamú ammónia például hamar kiülepszik a kibocsátás helyének közelében, az adott régió átlagához képest jóval nagyobb terhelést okozva.

Légkör-bioszféra kölcsönhatások

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 646 7

A Föld különböző tartományai (kőzetöv, vízburok, légkör és bioszféra) szoros kölcsönhatásban vannak egymással, közöttük állandó anyagcsere zajlik. Az elemeket/vegyületeket hatalmas anyagforgalom, a biogeokémiai körforgalom mozgatja. Az anyagcsere különösen gyors és jelentős a légkör és a bioszféra között, ami egyrészt biztosítja a légkör összetételének viszonylagos állandóságát, másrészt tápanyagot nyújt az élővilág számára. A biogeokémiai körforgalmat a Nap energiája tartja fenn, látja el energiával. A növények a napenergia segítségével alakítják át a levegő szén-dioxidját és a vizet szerves anyagokká, miközben a légzéshez, a légköri ózonképződéshez és a kémiai folyamatok szabályozásához elengedhetetlen oxigént bocsátanak ki. Jelen kötet célja a biogeokémiai körforgalom légkör és bioszféra közötti ágának részletes bemutatása. Ennek keretében a szerzők tárgyalják a szén, az oxigén, a nitrogén, a kén és a szerves anyagok ciklusának részleteit. Külön fejezetben foglalkoznak a legfontosabb földi anyaggal, a vízzel, valamint a víz körforgalmát elősegítő légköri aeroszol részecskék tulajdonságaival és hatásaival. Végül megvizsgálják a levegő bioszferikus szabályozásának kérdését. A biogeokémiai kutatások, és ezen belül a légkör-bioszféra kölcsönhatások tanulmányozása lényegében néhány évtizede indult. Ebben szerepet játszott annak igénye is, hogy az emberi tevékenységnek az anyagáramlásban keltett zavarait és a zavarok okait (éghajlatváltozások, ózonlyuk, talajok elsavanyodása stb.) feltárják. E kötet szerzői fiatal kutatóként együtt kezdték meg ilyen jellegű vizsgálataikat. Életpályájuk szorosan összefonódott a biogeokémia fejlődésével, amelyről a könyv forgatásával ismerkedhet meg az olvasó.

Hivatkozás: https://mersz.hu/meszaros-legkor-bioszfera-kolcsonhatasok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave