Tartalomjegyzék

• Trendek és töréspontok II.
• Impresszum
• Előszó • A Világgazdasági Tudományos Tanács 2019/20-as működése és a megvitatott témák
• chevron_rightJobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok? • Alternatív növekedési utak keresése a visegrádi országokban
  • 1. Bevezetés
  • 2. Külföldi közvetlentőke-befektetésen alapuló modellek a visegrádi országokban
  • 3. Csökkent-e a külföldi tulajdonban lévő vállalatok szerepe a visegrádi országok gazdaságában?
  • 4. Változások az FDI-politikákban
  • 5. Változások a külföldi közvetlentőke-beáramlásban
  • chevron_right6. Egyéb potenciális „növekedési motorok” a gazdaságok számára
    • chevron_right6.1. Az állami tulajdonú cégek változó szerepe
      • Az állami tulajdonban lévő cégek jelentősége a V4-ek gazdaságában
      • Hibrid SOE-k a visegrádi országokban
      • Ágazati koncentráció
      • Az állami tulajdonú cégek teljesítménye
      • Az állami tulajdonú cégek szabályozó szerepe
    • chevron_right6.2. Visegrádi multinacionális vállalatok
      • Kevés kifelé irányuló FDI
      • Kevés multinacionális vállalat
      • A visegrádi multinacionális cégek hatása a hazai gazdaságra
    • chevron_right6.3. Vannak-e a belföldi tulajdonú cégek szerepének növekedésére utaló jelek?
      • Nagy belföldi tulajdonú (vagy irányítású) vállalatok
      • Belföldi (tulajdonban lévő) kkv-k
  • 7. Következtetések
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightDigitális vállalkozások Magyarországon • Egy növekedési alternatíva
  • 1. Bevezető
  • 2. A digitális vállalkozások
  • 3. A kutatási módszer és a vállalati minta
  • 4. Eredmények
  • 5. Összefoglalás és szakpolitikai következtetések
  • Irodalomjegyzék
  • Függelék
• chevron_rightFel lehet-e zárkózni külföldi közvetlen tőkével? • Az FDI szerepe a visegrádi országok gazdasági növekedésében
  • 1. Bevezetés
  • 2. Az FDI növekedési hatása
  • 3. Az FDI szerepe a kelet-közép-európai posztszocialista gazdasági átalakulásban
  • chevron_right4. Az FDI hatása a fogadó gazdaságokra Kelet-Közép-Európában
    • 4.1. Az FDI mint a posztszocialista átalakulás katalizátora és negatív hatásai
    • 4.2. Összehasonlító ökonometriai elemzés a visegrádi országokról
  • 5. Összegzés
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightEmelkedő félhold Európa peremén • A török gazdaság a 21. század elején
  • 1. Bevezető • Történeti áttekintés
  • chevron_right2. A török növekedési modell és korlátai
    • 2.1. Válságkezelés és gazdasági „csoda”
    • 2.2. Gazdaságiszerkezet-átalakítás
    • 2.3. Növekedési kilátások
    • 2.4. Növekedési csapda?
  • chevron_right3. Az AKP gazdaságpolitikai koncepciója és gyakorlata
    • 3.1. Muszlim gazdaságpolitika?
    • 3.2. Állami szerepvállalás és klientizmus
  • chevron_right4. Külpolitikai és külgazdasági orientáció
    • 4.1. Az AKP külpolitikája
    • 4.2. A külgazdasági szerkezet változása
    • 4.3. Külgazdasági orientációváltás?
  • Irodalomjegyzék
  • Mellékletek
• chevron_rightTörök külpolitika a 21. század elején
  • 1. Bevezetés
  • 2. Törökország a nemzetközi rendszerben
  • 3. Az aktivizálódó török külpolitika
  • 4. Törökország regionális hatalmisága
  • 5. Szíria kihívásai Törökország számára
  • 6. Gázvita a Földközi-tenger keleti medencéjében és a líbiai kapcsolat
  • 7. Konklúzió
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightTovábbi szempontok a török gazdaság elemzéséhez • Opponensi vélemény Szigetvári Tamás tanulmányáról
  • 1. Bevezetés
  • 2. További szempontok
  • 3. Összegzés
• chevron_rightBrazília a hierarchikus, államvezérelt kapitalizmus csapdájában?
  • 1. Bevezetés
  • 2. Elméleti keret
  • 3. Történelmi meghatározottságok
  • chevron_right4. A brazil kapitalizmusváltozat
    • 4.1. Az állami szerepvállalás történelmi perspektívában
    • 4.2. A politikai rendszer, a tulajdonviszonyok és a koordinációs mechanizmusok
  • chevron_right5. A brazil kapitalizmusváltozat intézményi alapjai
    • 5.1. Vállalatirányítási és -finanszírozási rendszer
    • 5.2. Beruházások finanszírozása
    • 5.3. Iparági kapcsolatok
    • 5.4. Oktatási és képzési rendszer (skill regime)
    • 5.5. Innovációs rendszer
  • 6. Komparatív előnyök, intézményi komplementaritások és ellentmondások a brazil kapitalizmusváltozatban
  • 7. Összegzés: „Ginga kapitalizmus”
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightA történelmi meghatározottságok jelentőségéről
  • Megjegyzések Ricz Judit tanulmányához
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightDigitális átalakulás és felzárkózás gyártó gazdaságokban • Magyarország példája
  • 1. Bevezető
  • 2. A digitális átalakulás
  • 3. Digitális gazdaság – mérési nehézségek
  • 4. Adalékok az előrejelzések optimizmusának magyarázatához
  • 5. Az üzleti környezet megváltozása
  • 6. Digitális átalakulás a globális értékláncszemléletben: az elégtelen felzárkóztatási hatást magyarázó első mechanizmus
  • 7. A „Ki profitál az innovációból?” elmélet: a digitális átalakulás elégtelen felzárkóztatási hatását magyarázó második mechanizmus
  • 8. Digitális vállalkozások: a digitális átalakulás elégtelen felzárkóztatási hatását magyarázó harmadik mechanizmus
  • 9. Összefoglalás és gazdaságpolitikai tanulságok
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightDigitalizáció alulnézetből
  • 1. Bevezetés
  • 2. A tanulmány értelmezése
  • 3. Kérdések, megjegyzések
  • chevron_right4. Más narratívák
    • 4.1. A digitalizáció miatt a globalizációalapú versenyt a technológiaalapú verseny váltja fel
    • 4.2. A termelő vállalatok szolgáltatóvá válnak
  • chevron_right5. A tanulmány saját kutatási eredményekkel való összevetése
    • 5.1. Felhasznált technológiák
    • 5.2. Stratégiai szempontok
    • 5.3. Szervezet és emberi erőforrások
  • 6. Következtetések
  • 7. Javaslat
  • Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 655 9

A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet a Világgazdasági Tudományos Tanács második, 2019/20-as évadában megvitatott világgazdasági elemzéseket tartalmazza. Az évad során olyan érdekes és aktuális világgazdasági jellegű témák kerültek a Tanács elé, amelyek vagy a kelet-közép-európai régióval foglalkoznak, vagy olyan térségek gazdasági helyzetére, kihívásaira koncentrálnak, amelyek az utóbbi időben Magyarországon is a tudományos érdeklődés homlokterébe kerültek. Az előadók és opponensek – tehát a kötet későbbi szerzői – különböző szempontokból dolgozták fel az egyes témákat, így a közgazdasági megközelítések mellett megjelenik a történészi, bölcsészettudományi, sőt az üzleti aspektus is.

A kötet fejezetei a világ különböző régióra, országaira fókuszálnak, mégis van bennük közös vonás: a megkésett, de sikeres iparosodás nem mindig felhőtlen utóéletét tárják fel. Különösen Törökország és Brazília, de váltakozva több közép-európai ország is felzárkózási sikertörténetnek számított az ezredforduló táján, amit a gyors GDP-növekedés mellett az exportszerkezet látványos átalakulása és a globális értékláncokba való sikeres bekapcsolódás fémjelzett. Mindezt azonban növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, környezeti problémák és olykor a politikai instabilitás tünetei kísérték.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanyi-szunomar-torok-trendek-es-torespontok-ii//