Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.)

Trendek és töréspontok II.


Állami szerepvállalás és klientizmus

Az AKP gazdaságpolitikája valóban sok ponton a neoliberális receptet követi: az állam tulajdonosi pozícióját a gazdaságban nem tartják prioritásnak, a privatizáció az AKP kormányzat idejében gyorsult fel. 2001 és 2018 között a privatizáció több mint 200 vállalatot érintett, emellett közel 1500 ingatlant, számos kizárólagos állami jogot (pl. szerencsejáték), infrastrukturális eszközöket (2 híd, 8 autópálya, 6 kikötő) is privatizáltak. Az állam teljesen kivonult számos, korábban a tulajdonában lévő cégek által dominált ágazatból (így például a cement- és a tejiparból), és jelentősen csökkentette részesedését a turizmus, a vas- és acélipar, a textilipar, a tengeri teherszállítás és a húsfeldolgozás esetében. Az állam magánosította a legfontosabb kikötőket és olajfinomítókat is. A 2001-es válságot követő bankszanálás keretében több állami kézben lévő kisebb bankot (Sümerbank, Etibank, Denizbank, Anadolu Bank) eladtak.

Trendek és töréspontok II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 655 9


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet a Világgazdasági Tudományos Tanács második, 2019/20-as évadában megvitatott világgazdasági elemzéseket tartalmazza. Az évad során olyan érdekes és aktuális világgazdasági jellegű témák kerültek a Tanács elé, amelyek vagy a kelet-közép-európai régióval foglalkoznak, vagy olyan térségek gazdasági helyzetére, kihívásaira koncentrálnak, amelyek az utóbbi időben Magyarországon is a tudományos érdeklődés homlokterébe kerültek. Az előadók és opponensek – tehát a kötet későbbi szerzői – különböző szempontokból dolgozták fel az egyes témákat, így a közgazdasági megközelítések mellett megjelenik a történészi, bölcsészettudományi, sőt az üzleti aspektus is.

A kötet fejezetei a világ különböző régióra, országaira fókuszálnak, mégis van bennük közös vonás: a megkésett, de sikeres iparosodás nem mindig felhőtlen utóéletét tárják fel. Különösen Törökország és Brazília, de váltakozva több közép-európai ország is felzárkózási sikertörténetnek számított az ezredforduló táján, amit a gyors GDP-növekedés mellett az exportszerkezet látványos átalakulása és a globális értékláncokba való sikeres bekapcsolódás fémjelzett. Mindezt azonban növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, környezeti problémák és olykor a politikai instabilitás tünetei kísérték.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanyi-szunomar-torok-trendek-es-torespontok-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave