Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.)

Trendek és töréspontok II.

Törökország a nemzetközi rendszerben

Törökország helyének és szerepének a nemzetközi rendszerben legfontosabb eleme az ország földrajzi elhelyezkedése. Két kontinens, Európa és Ázsia határán, a Balkán, a fekete-tengeri térség, a Kaukázus, Közép-Ázsia és a Közel-Kelet egymással átfedésben lévő területein helyezkedik el, ami szinte predesztinálja a Török Köztársaságot a gyakran emlegetett „híd” szerepre, amit – paradox módon és megtagadhatatlanul – mégis az Oszmán Birodalom teremtett meg, sajátos, évszázadok alatt létrehozott politikai, gazdasági, kulturális és gyakran etnikai kapcsolataival és hagyományaival, a birodalmi múlt lassan megkopott, de létező emlékeivel. Az etnikai jelleg – a „törökség” – azonban nemcsak Európában, de a Közel-Keleten is elválaszt, még akkor is, ha a török és a regionális identitás másik eleme, az iszlám, összekötne. A török etnikai, nyelvi, kulturális összetartozás az Európától és a Közel-Kelettől távol, Közép-Ázsiában jelenthet bizonyos vonzerőt, de ennek is megvannak a maga korlátai. (A Szovjetunió felbomlása után Törökország a közép-ázsiai újonnan létrejövő, elsősorban a tágabban értelmezett török népességhez tartozó államokkal próbálta szorosabbra vonni kapcsolatait, azonban be kellett látnia, hogy a térségben változatlanul az orosz hatás volt a legerősebb.)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 655 9

Gazdaság Szabadon elérhető kiadványok

A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet a Világgazdasági Tudományos Tanács második, 2019/20-as évadában megvitatott világgazdasági elemzéseket tartalmazza. Az évad során olyan érdekes és aktuális világgazdasági jellegű témák kerültek a Tanács elé, amelyek vagy a kelet-közép-európai régióval foglalkoznak, vagy olyan térségek gazdasági helyzetére, kihívásaira koncentrálnak, amelyek az utóbbi időben Magyarországon is a tudományos érdeklődés homlokterébe kerültek. Az előadók és opponensek – tehát a kötet későbbi szerzői – különböző szempontokból dolgozták fel az egyes témákat, így a közgazdasági megközelítések mellett megjelenik a történészi, bölcsészettudományi, sőt az üzleti aspektus is.

A kötet fejezetei a világ különböző régióra, országaira fókuszálnak, mégis van bennük közös vonás: a megkésett, de sikeres iparosodás nem mindig felhőtlen utóéletét tárják fel. Különösen Törökország és Brazília, de váltakozva több közép-európai ország is felzárkózási sikertörténetnek számított az ezredforduló táján, amit a gyors GDP-növekedés mellett az exportszerkezet látványos átalakulása és a globális értékláncokba való sikeres bekapcsolódás fémjelzett. Mindezt azonban növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, környezeti problémák és olykor a politikai instabilitás tünetei kísérték.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanyi-szunomar-torok-trendek-es-torespontok-ii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero