Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.)

Trendek és töréspontok II.


Innovációs rendszer

A brazil vállalatok többsége még mindig sokkal inkább költségalapon versenyez, és nem innovativitása által emelkedik ki a mezőnyből (Cassiolato–Lastres, 2019). Ezt a megállapítást azonban árnyalni kell, a vállalati struktúra tekintetében legalább három csoportot kell elkülöníteni: hazai kkv-k, a brazil tulajdonban lévő nagyvállalatok és üzleti csoportok, valamint a külföldi mnv-k helyi leányvállalatai. A többi hierarchikus latin-amerikai gazdasághoz és a KKE-függő piacgazdaságokhoz hasonlóan a brazil gazdaság számos innovatív szektorában a külföldi vállalatok dominanciáját figyelhetjük meg (az információtechnológiai – IT – szektor, elektronika vagy az autógyártás terén is). A külföldi mnv-k pedig jellemzően saját anyaországukban végzik a K+F-tevékenységeik legnagyobb részét, ami elviekben jelentősen korlátozza a brazil gazdaság innovációalapú fejlődésének potenciálját. Bár látni fogjuk, hogy épp a 2000-es években bizonyos fokú elmozdulást figyelhetünk meg e tekintetben is.

Trendek és töréspontok II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 655 9


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet a Világgazdasági Tudományos Tanács második, 2019/20-as évadában megvitatott világgazdasági elemzéseket tartalmazza. Az évad során olyan érdekes és aktuális világgazdasági jellegű témák kerültek a Tanács elé, amelyek vagy a kelet-közép-európai régióval foglalkoznak, vagy olyan térségek gazdasági helyzetére, kihívásaira koncentrálnak, amelyek az utóbbi időben Magyarországon is a tudományos érdeklődés homlokterébe kerültek. Az előadók és opponensek – tehát a kötet későbbi szerzői – különböző szempontokból dolgozták fel az egyes témákat, így a közgazdasági megközelítések mellett megjelenik a történészi, bölcsészettudományi, sőt az üzleti aspektus is.

A kötet fejezetei a világ különböző régióra, országaira fókuszálnak, mégis van bennük közös vonás: a megkésett, de sikeres iparosodás nem mindig felhőtlen utóéletét tárják fel. Különösen Törökország és Brazília, de váltakozva több közép-európai ország is felzárkózási sikertörténetnek számított az ezredforduló táján, amit a gyors GDP-növekedés mellett az exportszerkezet látványos átalakulása és a globális értékláncokba való sikeres bekapcsolódás fémjelzett. Mindezt azonban növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, környezeti problémák és olykor a politikai instabilitás tünetei kísérték.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanyi-szunomar-torok-trendek-es-torespontok-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave