Hévizi Ottó

Teóriák stílusai

Stílusok négycsúcs-piramisa

A Handbook of Intellectual Styles-ban említett modelleken túl külön érdemes szólni egy további elgondolásról, az „egydimenzió-kritikus” Eva Cools és Kim Bellens által favorizált modellről.1 Náluk a kognitív stílusok modellje térbeli elképzelést követ, és a három dimenzió, avagy vetület egyenrangúként jelenik meg. Ennek az „új, háromdimenziós modellnek” (new three-dimensional model) a következők az elemei: megértési stílusok (knowing styles), tervezési stílusok (planning styles), alkotási stílusok (creating styles). Elsőben a logika és „tényanalízis” (analysis of facts) játszik főszerepet, másodikban a strukturálás, társadalmi kitekintés, környezeti vonatkozás, „hatásosság” (efficiency), míg a harmadikban az „ösztönösség” (intuition, ’gut-feel’). A megértés, a tervezés és az alkotás stílusa három koordinátatengelyt alkot, teret képez.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 651 1

Filozófia

A múlt század radikálisan kibővítette a stílusok ősi fogalmát. A 20. század elején a stílus az addigi artisztikum- és retorika-központúságon túl már eszmei (ideológiai) vonásokat is magára vett. Később megjelentek, a század derekától pedig megszaporodtak az intellektuális stílusok mind a humán- és a természettudományokban, mind a filozófiában. Az ezredfordulóhoz közeledve pedig feltűntek az úgynevezett metastílusok is. A stílus fogalma ma már „rendszerek látens játékterét jelöli” – az esztétikáét és az ontológiáét, az ismeretelméletét és az egzisztenciafilozófiáét, mindezt „radikális pluralitással” (James, Rorty), olykor kétértelműen. Hiszen ha az ősi íróvessző, a stylus képét, amelynek éles hegye karcolt, spatulavége viszont törölt, metaforikusan visszafordítjuk a stílus fogalom mai használatára, mindkettőről elmondható a különös kétértelműség: eleje létezés, vége jelentés, eleje érzék, vége értelem, eleje egyedi, vége általános, eleje sajátos, vége különös, eleje jelenbeli, vége történeti. Ma a stílusok fogalmi határai, „eleje és vége” közt nincs biztos fogás, megragadható közvetítés. Nyilvánvaló, hogy átgondolásukhoz új elméleti keret szükséges. Erre a könyv a karakterstílusok, mintázatstílusok és ellenpontstílusok (metastílusok) fogalmának bevezetésével tesz javaslatot. Azt mutatja be, hogy rendszerük játéktere együtt fejez ki jelleget, készletet és választást immár a teóriák világában is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hevizi-teoriak-stilusai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero