Hévizi Ottó

Teóriák stílusai


A White-stíluskomplexum színrebontása

Van egy érdekes kísérlet, amelynek az a sajátossága, hogy a humaniórák távoli területeinek bizonyos mintázatait egyesíti, vetíti egymásra. Ez az egymásra vetítés Hayden White nevéhez fűződik, aki a Metahistory-ban (White 1973) négyes mintázatok révén különíti el a 19. század legjellegzetesebb „történetírói stílusait” (historiographical styles). Ezek az alábbi négyesség-formákból tevődnek össze nála: archetipikus történetformák („cselekményesítések”), világhipotézisek, az utópiákban megjelenő ideológiai alaptípusok, melyekhez később hozzáveszi a retorikai figurákat („mestertrópusokat”) is.1 Ezeket a komponenseket White egymáshoz illeszti, de nem nevezi őket stílusoknak. Összetartozásuk a következő módon jelenik meg White táblázatában a „mestertrópusok” rendjével kibővítve.

Teóriák stílusai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 651 1

A múlt század radikálisan kibővítette a stílusok ősi fogalmát. A 20. század elején a stílus az addigi artisztikum- és retorika-központúságon túl már eszmei (ideológiai) vonásokat is magára vett. Később megjelentek, a század derekától pedig megszaporodtak az intellektuális stílusok mind a humán- és a természettudományokban, mind a filozófiában. Az ezredfordulóhoz közeledve pedig feltűntek az úgynevezett metastílusok is. A stílus fogalma ma már „rendszerek látens játékterét jelöli” – az esztétikáét és az ontológiáét, az ismeretelméletét és az egzisztenciafilozófiáét, mindezt „radikális pluralitással” (James, Rorty), olykor kétértelműen. Hiszen ha az ősi íróvessző, a stylus képét, amelynek éles hegye karcolt, spatulavége viszont törölt, metaforikusan visszafordítjuk a stílus fogalom mai használatára, mindkettőről elmondható a különös kétértelműség: eleje létezés, vége jelentés, eleje érzék, vége értelem, eleje egyedi, vége általános, eleje sajátos, vége különös, eleje jelenbeli, vége történeti. Ma a stílusok fogalmi határai, „eleje és vége” közt nincs biztos fogás, megragadható közvetítés. Nyilvánvaló, hogy átgondolásukhoz új elméleti keret szükséges. Erre a könyv a karakterstílusok, mintázatstílusok és ellenpontstílusok (metastílusok) fogalmának bevezetésével tesz javaslatot. Azt mutatja be, hogy rendszerük játéktere együtt fejez ki jelleget, készletet és választást immár a teóriák világában is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hevizi-teoriak-stilusai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave