Magyar Zoltán

Halhatatlan és visszatérő hősök

Egy nemzetközi mondatípus Kárpát-medencei redakciói

Szent László király

Szent László mondaköre a magyar néphagyományon belül az egyik leggazdagabb és legváltozatosabb, és ez az a történeti hagyománykör, amely a magyarság legtöbb, kereszténység előtti hősepikai képzetét is megőrizte.1 A fentiekből következik, hogy a tárgyalt hagyományok csak egy kicsiny szeletét képezik népi hagyománykörének, s bár viszonylag kevés ilyen jellegű adat maradt fenn, mégis nyugodtan állítható, hogy a tárgyalt hagyományok az ismert egésznek egyik leginkább figyelemre méltó, fajsúlyos részét alkotják. Az első ilyen adat a XIV. század második feléből ismeretes. A Névtelen Minorita krónikája a László-hagyomány egyik legmegragadóbb csodáját beszéli el. Mint leírja, a székelyek 1345-ben, Lajos király uralkodásának harmadik évében Vízkereszt táján egynéhány magyarral rátörtek Moldvában a tatárokra, és számtalan pogányt kardélre hánytak. Majd hozzáfűzi:

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 691 7

Néprajz

Magyar Zoltán könyve a folklórhagyomány egyik legjellemzőbb mondatípusáról nyújt átfogó képet, áttekintve és elemezve annak nemzetközi és Kárpát-medencei előfordulásait. A halhatatlan és visszatérő/visszavárt hős képzete egyike a folklór elemi gondolatainak, amely fejlődése során fokozatosan költői formát, az utóbbi kétszáz év során pedig nemzeti jelleget öltött. A magyar történeti mondahagyomány legtöbb hősalakjával kapcsolatosan is felmerült a tárgyalt képzet - kivált Csaba királyfi, Szent László, Mátyás király, Rákóczi, Petőfi és Rudolf trónörökös népi hagyományköre tartalmaz ilyen adatokat, s törvényszerűnek is mondható, hogy főként a kaotikus korokban, levert forradalmak után virágzott igazán.

Hivatkozás: https://mersz.hu/magyar-halhatatlan-es-visszatero-hosok//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero