Magyar Zoltán

Halhatatlan és visszatérő hősök

Egy nemzetközi mondatípus Kárpát-medencei redakciói

Petőfi

Petőfit 1849. július 31-én a segesvári csatában látták utoljára. Bár halálára vonatkozóan több közvetett tárgyi bizonyíték is előkerült, a köztudat nem volt hajlandó elfogadni a népszerű költő elestének hírét. Egressy Gábor az ütközet után kilenc nappal írt naplóbejegyzésében is ügy vélekedett, hogy nem biztos, hogy Petőfi elesett, s valószínűleg feleségénél Tordán tartózkodik.1 Többen is úgy tudják, hogy látták élve a csata után.2 Van, aki úgy vélte, hogy pusztán a rá váró halálos ítélet miatt tűnt el.3 Egy szilágysági adatközlőnk szerint „valaki látta, hogy feltették egy társszekérre. Vitték a foglyokat, s ott vót ő is.”4 Egy brassói honvéd pedig azt bizonygatta, hogy a csata után sebesülten egy szobában feküdt a költővel.5

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 691 7

Néprajz

Magyar Zoltán könyve a folklórhagyomány egyik legjellemzőbb mondatípusáról nyújt átfogó képet, áttekintve és elemezve annak nemzetközi és Kárpát-medencei előfordulásait. A halhatatlan és visszatérő/visszavárt hős képzete egyike a folklór elemi gondolatainak, amely fejlődése során fokozatosan költői formát, az utóbbi kétszáz év során pedig nemzeti jelleget öltött. A magyar történeti mondahagyomány legtöbb hősalakjával kapcsolatosan is felmerült a tárgyalt képzet - kivált Csaba királyfi, Szent László, Mátyás király, Rákóczi, Petőfi és Rudolf trónörökös népi hagyományköre tartalmaz ilyen adatokat, s törvényszerűnek is mondható, hogy főként a kaotikus korokban, levert forradalmak után virágzott igazán.

Hivatkozás: https://mersz.hu/magyar-halhatatlan-es-visszatero-hosok//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero