Eszerint e két fogalom átlapolja, erősíti, illetve átszövi és átszínezi egymást. Ennek egyik változata szerint az egyetemességnek a nemzetek is szerves, értékes és stabilizáló tartozékuk. („Maguk az értéket hordozó közösségek − köztük a nemzetek is − lehetnek értékek, sőt bizonyos értékek éppen csak ilyen közösségekben valósíthatók meg” − katolikus politológus; „Az egyetemesség egyfelől a mindenkinek szóló jézusi üzenet, másfelől tartalmazza mindazt, ami az ember számára fontos, mert Isten önmagát kínálja föl egy örök életen keresztül. A marxista és a vallás nélküli liberális felfogás igazából nem tud mit kezdeni a nemzeti öntudatba inkulturálódott keresztény küldetéssel, pedig az eredeti Európa-fogalom legalább annyi szakrális elemet hordoz, mint például a lengyelek nemzettudata” − katolikus pap; „A Niceai hitvallás, a Miatyánk, a Tízparancsolat, valamint a keresztség és az úrvacsora szereztetési igéi mind az egyetemességet, mind az ökumenét magukban foglalják, és ez elfér egy A4-es lap két oldalán. Ezt lenne jó tudatosítani minden magyar emberrel, mert ha ez rendben van, erre épülhet a magyarságunk is. Ezek mélységét, szépségét csak az anyanyelvén értheti meg igazán az ember” − református mérnök.)