Kamarás István

Vallásszociológiai keresztmetszetek


Buták, büszkék, szakemberek, értelmiségiek

„Minél butább a beszéd, annál jobban megközelíti az igazságot. A butaság szerény és őszinte, az ész meg köntörfalaz és titkolózik. Az ész alávaló, a butaság meg nyílt és becsületes”1 – mondatja Dosztojevszkij Aljósával. És mintha Aquinói Szent Tamás is megerősítené ezt az – első hallásra értelmiségellenesnek tűnő − álláspontot, pedig őt aligha lehetne a buták közé sorolni: „Lehet, hogy a büszkék felfognak valamit az értelmükkel, de az ízére nem jönnek rá. Ha tudják is, mint vannak a dolgok, mégsem tudják, mi az ízük.”2 Igaz, a buta és a ráérző is lehet gőgős, agresszív vagy sótlan. Akárhogy is, a szakember tudománya − bármily nagy tudósé − rendszerint csak részhorizont, és ezért a pluralitás mai világában még ő is ki van téve mind a sokféleség káoszban való elveszettségének, mind pedig a manipuláltságnak és megvezetettségnek. Ennek a világnak elsődleges jellemzője életvilágunk darabokra töredezettsége, a komoly energiákat lekötő és egészségünket károsító gyakori szerepváltás. A normák sokféleségének pluralizmusa sokak számára a relativizmus labirintusát jelenti, amelyben az állhatatosság és a hűség erőn felüli erőfeszítést követel, ugyanakkor persze kellőképpen fel is értékelődik. Természetesen felértékelődik az egészben látó, az egészet átlátó értelmiségi is, aki Németh László szerint „nem taktikában, kis lépésekben, nyers prakticizmusban gondolkodik, hanem jövőben, távlatokban, világdiplomáciában”. Ehhez a még csak a pozíció és a nomenklatúra szerinti értelmiséginek ízig-vérig értelmiséginek kellene lennie, aki − a csőlátású szakemberrel és a magabiztos funkcionáriussal szemben − reflektál, értelmez, az „érted haragszom” jegyében kritizál, és ha kell, protestál.

Vallásszociológiai keresztmetszetek

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 708 2

A kötet első fejezetei közelmúltbéli események vallásszociológiai reflexiói, köztük a beszélő nevű Kolhoz Dei. A második témája a vallás-és felekezetközi viszonyok, valamint a párbeszéd és megbékélés lehetőségei. A harmadikban az új vallási jelenségek, valamint a vallásosság szociálpszichológiai dimenziói kerülnek bemutatásra a krisnásoktól az újpogányságig. A negyedikben a „keresztény társadalom” utáni paradigmaváltás lehetőségei szerepelnek, a magyarok Istenétől a ferencpápista reformig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/vallasszociologiai-keresztmetszetek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave