MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Vallásszociológiai keresztmetszetek
Különböző vallások és felekezetek ismertsége és megítélése
Huszonkilenc vallás és felekezet ismertségét, valamint rokonszenves vagy ellenszerves voltát kértem megítélni az általam kérdezettektől azzal a céllal, hogy érzékelhessük, hogyan is működik a „gyakorlatban”, vagyis egyes vallások megítélése esetén mindaz, amit eddig tapasztalhattunk – vagyis a vallásközi közeledéssel és párbeszéddel kapcsolatos, viszonylag nyitottnak nevezhető attitűd. (A vallások közelségét-távolságát tízfokú skálán mértem, amelyen a 10-es jelentése: „egészen közel”.) A vallásos mezőnyben a következő sorrend alakult ki:
Tartalomjegyzék
- VALLÁSSZOCIOLÓGIAI KERESZTMETSZETEK
- Impresszum
- Visszatekintés
- Vallásközi viszonyok
- A felekezeti identitás vallásszociológus-szemmel
- Adalékok a kiengesztelődés módszertanához
- A zsidó vallás keresztény nézetben
- Kiegyensúlyozódás Bábel és pünkösd jegyében
- Politikavallás a vezérdemokráciában
- Az „orbis christianus” és a „sacrum imperium” vége
- Mi következhet a „keresztény társadalom” után?
- Teendők a kiegyensúlyozott társadalom felépítése érdekében
- Habitusreform
- Biztató jelek
- Hatalmunkkal hatni
- Paradigmaváltás vagy prolongált távolságtartás?
- A kutatásról
- A vallásossággal kapcsolatos alapbeállítódások
- Nem vallásosak a vallásos hívekről
- A kérdezettek vallásosságának alapvető jellemzői
- Mi az, ami közös a sokféle vallásban?
- A radikálisan nyitott keresztény gondolkodás recepciója
- A vallások transzcendensen egységes koncepciójának fogadtatása
- A párbeszéd esélye
- A katolikus hívők és az új vallási jelenségek híveinek egymásról alkotott képe
- Vallások közelségénektávolságának megítélése
- Néhány következtetés
- Politikavallás a vezérdemokráciában
- Vallásosság-keresztmetszetek
- Régi-új pogányok, régi és új istenségek
- A misztikum szerepe az új vallásosságban
- Vallásosság, habitus, életstílus
- Pozíció, életstílus, vallásosság
- A kutatásról
- A vallásosság kognitívemocionális jellege
- Istenkép
- A „szent dolgok” fontossága
- Az ember és a világ megítélése
- Értékrend
- Felelősségek és kötelességek
- A szexualitás és a szerelem megítélése
- A nők vallási-egyházi szerepének megítélése
- Tevékenységszerkezet
- A humor megítélése
- A kultúrával szembeni zártság és nyitottság
- Összegzés
- Pozíció, életstílus, vallásosság
- Krisnás habitusok • Két magyarországi Krisna-hívő csoport vallásossága, életstílusa és ízlése
- Célok és kérdések
- Változatok a vaisnava hagyományra Magyarországon
- Vallásosság – A vallásosság dimenziói és az istenkép
- A „szent dolgok”
- A világ és az ember megítélése
- Értékrend és életstílus − Értékrend
- Szabadidőtöltés
- A humor szerepe az életükben
- Ami szerintük nem való vallásos embernek
- Művészet – A művészettel kapcsolatos beállítódás
- Összegezés
- Célok és kérdések
- Krisnás és regnumi alternatívák a családi életre és az oktatásra
- Vallásosság és előítéletesség
- Régi-új pogányok, régi és új istenségek
- Keresztény paradigmaváltás
- Isten népe és a magyarok istene
- Egymással szemben, egymás mellett, egymásban
- Az újpogány alternatíva
- Empirikus kutatások – Beállítódástípusok a vallásos hit és különböző értékszférák kapcsolatának megítélésében
- Katolikus lelkiségi mozgalmak nemzettudata
- Vallás és nemzeti identitástudat a Kárpát-medencében
- Megoldáskísérlet (Lényegileg különböző dimenziók)
- Szent egyetemesség és szakralizált világiasság
- Egymást átszövő dimenziók
- Nincsen általános, csak sajátos kereszténység
- A szeretet egyetemessége és a nemzetek közötti falak
- Ökológiai megfontolások
- Egymással szemben, egymás mellett, egymásban
- Ferenc pápa és az egyházi reformok esélye hazánkban
- Az egyházhajó révkalauzai
- Az intézmény és karizma egyházszociológiai továbbgondolása
- Isten népe és a magyarok istene
- Hivatkozott művek
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2021
ISBN: 978 963 454 708 2
A kötet első fejezetei közelmúltbéli események vallásszociológiai reflexiói, köztük a beszélő nevű Kolhoz Dei. A második témája a vallás-és felekezetközi viszonyok, valamint a párbeszéd és megbékélés lehetőségei. A harmadikban az új vallási jelenségek, valamint a vallásosság szociálpszichológiai dimenziói kerülnek bemutatásra a krisnásoktól az újpogányságig. A negyedikben a „keresztény társadalom” utáni paradigmaváltás lehetőségei szerepelnek, a magyarok Istenétől a ferencpápista reformig.
Hivatkozás: https://mersz.hu/vallasszociologiai-keresztmetszetek//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
