Greeley kutatásához képest vizsgálódásom körét jelentős mértékben kibővítve nemcsak a katolikusok, a zsidók és a protestánsok, hanem a különböző protestáns felekezetek (a baptisták, a metodisták, az adventisták, a pünkösdiek – zömmel a Hit Gyülekezete és a belőlük kivált, teológiailag azonos hitelveket valló csoport tagjai – és a Jehova-tanúk, akiket a nem elhanyagolható teológiai különbségek ellenére most − némi nagyvonalúsággal − kereszténynek tekintek) és a nem keresztény vallások: a buddhisták (a buddhista minta tagjai a hazákban megtalálható tucatnyi buddhista irányzat közül négyből kerültek ki; legtöbben A Tan Kapuja Buddhista Egyház és a Gyémánt Út Buddhista Közösség hívei közül) és két különböző irányzathoz (a krisnások „hivatalos” világszervezetéhez, az ISKCON-hoz és a hozzájuk képest szekularizáltabb és individualistább Magyar Brahmana Misszió vaisnaváihoz) tartozó Krisna-hívők képviselői vallásosságának, életstílusának és ízlésének összehasonlítására vállalkoztam. A harminc−nyolcvan fős csoportok vallásukat rendszeresen gyakorló, huszonegy−harmincöt éves, felsőfokú végzettséggel rendelkező vagy felsőfokon tanuló, tehát meglehetősen homogén (amelyekben a nők és férfiak aránya nagyjából fele-fele volt) csoportokat alkotó fiatal hívekből álltak, és egy hasonló összetételű nem vallásos (nem istenhívő) kontrollcsoportot is szerepeltettem. Kérdőíves módszerrel vizsgáltam: