A független változónak tekintett vallásosságon belül az istenkép bizonyult a leginkább hasonló dimenziónak, és ez bizonyult a különböző függő változókkal szemben a leginkább függetlennek. Nem túl erős, de azért említésre méltó negatív összefüggést találtam a vallásosság emocionális-kognitív jellege és jó néhány függő változó között. Mint ez a 20. táblán is látható: minél erőteljesebben jelenik meg a vallásosságban az érzelmi dimenzió (az érzések, az élmények, a rítus és a közösség) − amint ezt elsősorban az MBM-tag krisnások, a katolikusok, az evangélikusok és a buddhisták körében tapasztalhattuk −, annál kevésbé jelennek meg az értékrendben az „önállóság” értékei (például a szabadság, a bátorság, az önérzet, az alkotás), az „életélvezet” (például a kellemes és a változatos élet, az egészség, az anyagi javak), annál kevésbé tartják fontosnak a szexualitást, a kultúrát, a nők vallási szerepét és a szélesebb világgal szemben vállalt felelősséget és kötelezettséget. Sokkal erősebb összefüggés érzékelhető a pozitív világlátás és a különböző függő változók között. A világot és az embert jónak látó, abban Isten jelenlétét tapasztaló, érdemesnek tartó hívők − elsősorban az MBM-tag krisnások és a katolikusok − elfogadóbbak és nyitottabb attitűdöt mutatnak a szexualitással és a szerelemmel, a látványosságokkal, a kultúrával és a nők vallási szerepével szemben, valamint mindenféle tekintetben nagyobb felelősséget és elkötelezettséget éreznek. Mindez azon vallásos emberek körében mutatkozott erőteljesebben, akiknek az értékrendjében markánsabban jelentek meg az „önállóság” és az „életélvezet” értékei, s jóval kevésbé azon hívek esetében, akiknek értékrendjét a „tradíció” értékei uralják. A táblázat még másfajta összefüggéseket is érzékeltet. (A táblázatban a Pearson-féle r értékei szerepelnek.)