19.1. A közgazdasági és kereskedelmi felsőoktatás helyszínei Magyarországon (1763–1945)

search

 

• Szenc (1899-ig Szempcz, szlovákul Senec, németül Wartberg): Collegium Oeconomicum (1763–1776)
• Tata: Collegium Oeconomicum (1776–1780)
• Varasd: Kamerális iskola (1769–1773)

 

• Budapest:
  • Budai/Pesti Egyetem, Bölcsészeti Kar, Politikai és kamarai tudományok tanszéke (1770–1777)
  • Budai/Pesti Egyetem, Jogtudományi Kar, Politikai és kamarai tudományok tanszéke (1777–1848)
  • Buda: József Ipartanoda 1846, Kereskedelmi osztály (1846–1857)
  • Buda: Josephs Polytechnikum, Közgazdasági, kereskedelmi képzés (1857–1871)
  • Buda: József Műegyetem, Egyetemes osztály (1871 óta)
  • Pest: Pesti/Budapesti Kereskedelmi Akadémia (1857–1953)
  • Budapest: József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar (1912–1934)
  • Budapest: Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar (1920–1934)
  • Budapest: József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar (1934–1948)
  • Budapest: Keleti Kereskedelmi Akadémia (1899–1920)
• Fiume (horvátul Rijeka): Kiviteli Akadémia (1912–1918)
• Kassa (szlovákul Košice): Kereskedelmi Főiskola (1939–1944)
• Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca):
  • Kereskedelmi Akadémia (1878) (1898–1918)
  • Ferenc József Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar (1940–1944)
• Újvidék (szerbül: Нови Сад): Keleti Kereskedelmi Főiskola (1942–1944)

 

Tartalomjegyzék

• A Budapesti Corvinus Egyetem és elődintézményei története a kezdetektől 2020-ig
• Impresszum
• Bevezető
• chevron_right1. Közgazdasági-pénzügyi felsőbb oktatás Magyarországon, 1763–1920 • Szögi László
  • 1.1. A közgazdasági képzés kezdete a Habsburg Birodalomban és Németországban
  • 1.2. A kereskedelmi-közgazdasági képzés kezdetei Magyarországon a József Ipartanoda megalapításáig
  • 1.3. A József Ipartanoda kereskedelmi osztálya
  • 1.4. Az 1848-as reformtervek
  • 1.5. A Műegyetem kereskedelmi és közgazdasági osztálya és tanszékeinek továbbélése az első világháborúig
  • 1.6. A Budapesti Kereskedelmi Akadémia és szaktanfolyamainak megindítása
  • 1.7. A Keleti Kereskedelmi Tanfolyam alapítása és akadémiává fejlesztése
  • 1.8. A fiumei Kiviteli Akadémia
  • 1.9. Magyarországi hallgatók külföldi közgazdasági kereskedelmi főiskolákon
• chevron_right2. A Collegium Oeconomicum, Magyarország első közgazdasági és mérnöki iskolája, 1763–1780 • Koltai András–Szekér Barnabás
  • 2.1. Alapítás
  • 2.2. Működés
  • chevron_right2.3. Tananyag
    • 2.3.1. Kamarai és kereskedelmi számtan és kettős könyvelés
    • 2.3.2. Kamarai számvitel és gazdaságtan
    • 2.3.3. Mértan
    • 2.3.4. Építészet és rajz
    • 2.3.5. Szépírás és hivatali stílus
    • 2.3.6. Államtudomány
    • 2.3.7. A megszűnés felé
• 3. A Keleti Kereskedelmi Akadémia, 1899–1920 • Szögi László
• 4. Az egyetemi szintű közgazdasági képzés a 20. századi magyar oktatáspolitikában, 1918–1945 • Ujváry Gábor
• chevron_right5. A Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar, 1920–1934 • Zsidi Vilmos
  • 5.1. Előzmények a századelőtől
  • 5.2. A Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar megalakulása
  • chevron_right5.3. A Közgazdaságtudományi Kar szervezete és képzései
    • 5.3.1. Szervezet
    • 5.3.2. Nyelvi képzés
    • 5.3.3. A Gazdasági Szaktanárképző Intézet, a Keleti Intézet és egyéb tanfolyamok
  • 5.4. A kar elhelyezése
  • chevron_right5.5. A Közgazdaságtudományi Kar tanárai, dolgozói és hallgatói
    • 5.5.1. Oktatók, dolgozók
    • 5.5.2. Hallgatók
    • 5.5.3. Hallgatói szervezetek • Szécsényi András
  • 5.6. A közgazdászbálok
  • 5.7. A dékáni lánc és talár (1920–1934), öltözetek és egyéb alkotások
  • 5.8. A Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar helyzete – út az integráció felé
• chevron_right6. A Magyar Királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara, 1934–1948 • Kiss Márton
  • 6.1. A közgazdasági képzés előzményei a Magyar Királyi József Műegyetemen
  • 6.2. A Magyar Királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem megalakulása
  • 6.3. A műegyetemi Közgazdaságtudományi Kar tanárai és tanszékei, 1934–1948
  • 6.4. Képzések a Közgazdaságtudományi Karon
  • 6.5. Ifjúsági szervezetek a Közgazdaságtudományi Karon
• chevron_right7. Közgazdasági felsőoktatás a visszacsatolt területeken, 1939–1944 • Zsidi Vilmos
  • chevron_right7.1. A Kassai Kereskedelmi Főiskola, 1939–1944
    • 7.1.1. Oktatási rendszer, tantárgyak
    • 7.1.2. Tanárok
    • 7.1.3. Hallgatók
  • chevron_right7.2. A Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara
    • 7.2.1. Oktatási rendszer, tantárgyak
    • 7.2.2. Tanárok
    • 7.2.3. Hallgatók
  • chevron_right7.3. Az újvidéki kereskedelmi felsőoktatás
    • 7.3.1. Oktatási rendszer, tantárgyak
    • 7.3.2. Tanárok
    • 7.3.3. Hallgatók
• chevron_right8. Az egyetem szerepe és helye a magyar felsőoktatás-politikában, 1948–2020 • Rónay Zoltán
  • 8.1. 1948–1985: a központosított szabályozás és működés négy évtizede
  • 8.2. 1985–1993: az átmenet évei, avagy úton a demokratikus és autonóm felsőoktatás felé
  • 8.3. Az autonómia rövid tündöklése és lassú sorvadása
• chevron_right9. A marxista Közgazdaságtudományi Egyetem, 1948–1967 • Zsidi Vilmos – Szécsényi András
  • chevron_right9.1. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem, Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, 1948–1957
    • 9.1.1. Az egyetem vezetése
    • 9.1.2. Az oktatás szervezete, a tanagyag
    • 9.1.3. Diplomaterv, szakdolgozat
    • 9.1.4. A tanárok és a tantárgyak
    • 9.1.5. A hallgatók
    • 9.1.6. Az 1956-os forradalom az egyetemen
    • 9.1.7. Az egyetem új helyre költözik – A Fővámpalota története
  • chevron_right9.2. Az egyetem a forradalom és Szabó Kálmán reformja közötti időszakban, 1957–1967
    • 9.2.1. Az egyetem forradalom utáni megszilárdulása és ennek oktatáspolitikai összefüggései
    • 9.2.2. Reformok és szervezeti struktúra
• chevron_right10. Egyetemi reformok, 1967–1990 • Pál Zoltán
  • 10.1. Szabó Kálmán rektor (1967–1973) reformja
  • 10.2. A reformok folytatódása Berend T. Iván rektorsága idején (1973–1979)
  • 10.3. Az egyetem Csizmadia Ernő és Szuhay Miklós rektorsága idején (1979–1985)
  • 10.4. Az egyetem újabb reformja Csáki Csaba rektorsága alatt (1985–1991)
  • 10.5. Az MKKE és a rendszerváltás
• chevron_right11. Ifjúsági élet az egyetemen, 1945–1990 • Ólmosi Zoltán
  • 11.1. Az egyesített ifjúsági mozgalom
  • 11.2. Az ifjúsági szervezet Sztálin halála után
  • 11.3. A Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozása és első időszaka
  • 11.4. A hatvanas évektől az ellenzéki hangok megjelenéséig
  • 11.5. A KISZ fokozatos térvesztése a nyolcvanas években
• chevron_right12. Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár a közgazdaságtudomány szolgálatában (1920–2020) • Szőnyi Éva
  • 12.1. A Közgazdaságtudományi Kar könyvtárai
  • 12.2. A József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar könyvtára és hálózati könyvtárai
  • 12.3. A marxista egyetem könyvtárai
  • 12.4. A rendszerváltoztatás és következményei
  • 12.5. A Központi Könyvtár és a tanszéki könyvtárak letéti hálózata
  • 12.6. A Történeti Kutatókönyvtár
  • 12.7. Az Egyetemi Levéltár, 1987–2020
• chevron_right13. Az egyetem mint kulturális színtér • Huhák Heléna
  • 13.1. Kiüresedés és szocialista demokrácia
  • 13.2. A Közgáz Klub
  • 13.3. Amatőr művészeti csoportok
  • 13.4. Sportélet
  • 13.5. Üvegfalak
  • 13.6. Robinson-sziget és „nyugalmasabb évek”
  • 13.7. A közgázos örökség
  • 13.8. Az egyetem kulturális életének jelentősége
• chevron_right14. Szakkollégiumok az egyetemen • Szécsényi András
  • 14.1. Előzmények
  • 14.2. Rajk
  • 14.3. TEK
  • 14.4. SZISZ
  • 14.5. EVK
  • 14.6. Heller
  • 14.7. FAKT
  • 14.8. GYDSZ
  • 14.9. Egyéb szakkollégiumok
• chevron_right15. A Közgáz a rendszerváltozástól napjainkig, 1990–2020 • Rostoványi Zsolt
  • chevron_right15.1. A Csáki–Zalai-féle képzéskorszerűsítési reform hatása a rendszerváltozás után
    • 15.1.1. Képzési struktúra
    • 15.1.2. Szervezeti struktúra: új karok létrehozása
    • 15.1.3. Oktatáskoordinációs egységek
  • chevron_right15.2. Kilencvenes évek: felsőoktatási integrációs törekvések
    • 15.2.1. FEFA és Phare
    • 15.2.2. Budapesti Egyetemi Szövetség (BESZ)
    • 15.2.3. Budapesti Universitas
    • 15.2.4. A Budapesti Tudományegyetem terve
    • 15.2.5. A BKE integrációs dilemmái
  • chevron_right15.3. Kétezres évek: megvalósult integrációk
    • 15.3.1. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE)
    • 15.3.2. Budapesti Corvinus Egyetem (BCE)
    • 15.3.3. 2010-es évek: a dezintegráció évei
    • 15.3.4. Budapesti Egyetemi Hálózat/Szövetség
    • 15.3.5. A válság évei: a működőképesség határán
    • 15.3.6. A budai karok kiválása/elcsatolása
  • chevron_right15.4. Az egyetem szervezeti felépítése és irányítása
    • 15.4.1. A vezetői hármas
    • 15.4.2. Döntéshozatali mechanizmus – a Szenátus és a decentralizált modell
    • 15.4.3. Egyéb vezető funkciók
    • 15.4.4. Campusok
    • chevron_right15.4.5. A karok
      • 15.4.5.1. Gazdálkodástudományi Kar
      • 15.4.5.2. Közgazdaságtudományi Kar
      • 15.4.5.3. Társadalomtudományi (és Nemzetközi Kapcsolatok) Kar
  • chevron_right15.5. Oktatás-képzés
    • 15.5.1. Áttérés a bolognai rendszerre
    • 15.5.2. Idegen nyelvű képzések
    • 15.5.3. Vezetőképzés – MBA
    • 15.5.4. Posztgraduális továbbképzés (KTI)
    • chevron_right15.5.5. Külügyi és diplomataképzés
      • 15.5.5.1. A nemzetközi kapcsolatok szak
      • 15.5.5.2. A külügyi/nemzetközi tanulmányok szak
    • 15.5.6. BIGIS
    • 15.5.7. Székhelyen kívüli (kihelyezett) képzések
    • 15.5.8. Kutatás, publikálás, kutatástámogatás
    • 15.5.9. Doktori képzés
  • chevron_right15.6. Kapcsolati háló
    • 15.6.1. Államigazgatási szervek (MNB, KÜM)
    • 15.6.2. Vállalati kapcsolatok, karriermenedzsment
    • 15.6.3. Nemzetközi kapcsolatok
  • chevron_right15.7. Gazdálkodás, intézményfejlesztés
    • 15.7.1. A gazdálkodást ellenőrző és segítő testületek
    • 15.7.2. Vállalkozási tevékenység
  • chevron_right15.8. Infrastruktúra: épületek és egyéb ingatlanok a Közgáz Campuson
    • 15.8.1. Az integrációk hatása az infrastruktúrára
    • 15.8.2. Budai szervezeti egységek
    • 15.8.3. Informatikai infrastruktúra
    • 15.8.4. Sportolási célú infrastruktúra
  • chevron_right15.9. Identitás és jövőkép: álláspontok az egyetem jellegéről: dilemmák és válaszok
    • 15.9.1. Az egyetem jövőképe: kiválóság, tudományosság, nemzetköziesedés
    • 15.9.2. Hazai rangsorok élén
    • 15.9.3. Nemzetközi rangsorok: mérsékelt jelenlét
    • 15.9.4. A pinceklubtól a Faculty Clubig
  • 15.10. Radikális megújulás: a „Corvinus-modell”
  • 15.11. Az egyetem rektorai és rektorhelyettesei (1991–2020)
• chevron_right16. Az egyetem saját kiadású periodikái • Huhák Heléna
  • 16.1. Közgazdász
  • 16.2. Vezetéstudomány (Budapest Management Review)
  • 16.3. Klub Köz/l/öny
  • 16.4. Egyetemi Szemle
  • 16.5. Fordulat
  • 16.6. Aula. Társadalom és gazdaság (Society and Economy In Central and Eastern Europe)
  • 16.7. BIGIS Közlemények – BIGIS Papers
  • 16.8. Turizmus Bulletin
  • 16.9. Köz-gazdaság (Köz-gazdaság – Review of Economic Theory and Policy)
  • 16.10. Grotius
  • 16.11. Corvinus Regional Studies
  • 16.12. Corvinus Journal of Sociology and Social Policy
  • 16.13. Politikatudomány Online
  • 16.14. Corvinus Economics Working Papers
  • 16.15. Corvinus Law Papers
  • 16.16. Corvinus Journal of International Affairs
  • 16.17. Economania
  • 16.18. A Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszékének blogja
• chevron_right17. Akik akartak valamit. Harminc év – változásokkal. Szubjektív reflexiók a közelmúltról • Összeállította: Sipos Júlia
  • 17.1. Tervgazdaságból a piacgazdaságba – de hogyan, kikkel?
  • 17.2. Szakmai felkészültséggel a rendszerváltásra – avagy a „Csáki–Zalai-reform”
  • 17.3. Egy új szakmai irány és egy előkelő klub, a CEMS
  • 17.4. Palánkai Tibor és az AIESEC, avagy indulás az európai integráció felé
  • 17.5. Egy átalakított lánc – egy új név
  • 17.6. A lét a tét
  • 17.7. Akadémiai minőség – emberi és környezeti kultúra
• 18. Szervezeti ábrák
• chevron_right19. Képzési helyszínek az egyetemen és elődintézményein, 1763–2020
  • 19.1. A közgazdasági és kereskedelmi felsőoktatás helyszínei Magyarországon (1763–1945)
  • 19.2. Az egyetem képzési helyszínei (1945–2020)
  • 19.3. Az egyetem képzési helyszínei Budapesten (1920–2020)
• chevron_right20. Tanári archontológia • Összeállította: Király Sándor
  • 20.1. Bevezető a Budapesti Corvinus Egyetem és elődintézményeinek archontológiájához, 1920–1990
  • 20.2. Az egyetem és elődintézményeinek vezetői
  • 20.3. Tanári archontológia (1920–1990)
• 21. Képek az egyetem történetéből
• Rövidítések
• chevron_rightFelhasznált források és szakirodalom
  • chevron_rightKiadatlan források
    • Levéltári források (fondok, állagok)
    • Interjúk
  • chevron_rightKiadott források és szakirodalom
    • Jogszabályok (törvények, felsőbb szintű rendeletek, határozatok)
    • Könyvek, tanulmányok, forráskiadványok, cikkek
    • Újságok, folyóiratok
    • Honlapok
• chevron_rightSummary
  • The Beginnings and the Collegium Oeconomicum
  • The Eastern Commercial Academy (1857–1920)
  • Economics Faculty of the Hungarian Royal University of Sciences (1920–1934)
  • The integrated university (1934–1948). Institutions established in Kassa, Kolozsvár and Újvidék (1940–1944)
  • The first period of the Marxist university (1948–1956)
  • The Karl Marx University of Economic Sciences (1957–1989)
  • Cultural and sport activities, colleges for advanced studies
  • The university from the regime change to our days (1990–2020)
• A kötet szerzői

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 674 0

A „Közgáz” történetéről jelen kötet az első összefoglaló tudományos munka. További újdonsága, hogy első ízben kezeli egységben a Budapesti Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar (1920-1934), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara (1934-1948), a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem (1948-1953), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (1953-1990), a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (1990-2000) a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (2000-2003) és a BCE (2003-) történetét. A kötet célja, hogy átfogó módon láttassa a 100 éves múlt egyetemtörténetét, függetlenül a politikai-gazdasági rendszerek változásaitól.

A többnyire történeti alapkutatásokra építő könyv lábjegyzetekkel, forrás- és bibliográfiával, fényképválogatással, szervezeti ábrákkal, névmutatóval, archontológiával segíti olvasóit. A meglehetősen heterogén forrásadottságok befolyással vannak a kötet felépítésére és módszertanára egyaránt. A fejezetek többsége jórészt levéltári forrásokra építő szervezettörténeti jellegű, ám bizonyos esetekben lehetőség nyílik narratív források használatára és társadalomtörténeti fókusz megjelenítésére is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zsidi-szecsenyi-a-budapesti-corvinus-egyetem-es-elodintezmenyei-tortenete//