A felsőfokú közgazdaság-tudományi képzés nagy múltra tekint vissza hazánkban, és több intézményhez köthető. A Budapesti Corvinus Egyetemen folyó tudományos és oktatómunka olyan hagyománnyal rendelkezik, amelynek centenáriumához közeledve érdemes visszatekinteni. Az archontológia elkészítése azért is időszerű, mert hét évtized oktatóinak számbavételével a magyar közgazdaságtan tudományának legkiemelkedőbb alakjai mellett a kevésbé ismert, de saját korszakukban mégis fontos szerepet játszó oktatók is a figyelem középpontjába kerülnek. Hét évtized tudományos eredményeiről és négy különböző felsőoktatási intézmény tanárairól van szó, akik érdemesek az utókor figyelmére. Az elkészített archontológia a strukturális változások mellett a személyi változásokat is igyekszik részletesen nyomon követni. Minden intézmény esetében teljességre törekedett a kutatás. A budapesti Közgazdaságtudományi Karon, a József Műegyetemen és a József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az egyes tanszékekre kinevezett nyilvános rendes tanárok gyakran különböző szakosztályokon, illetve osztályokon is oktattak. Itt szakosztályonként/osztályonként is összegyűjtésre kerültek azok a nyilvános rendes és rendkívüli tanárok, magántanárok és szakelőadók, akik órát tartottak. Az időintervallum esetükben az adott szakosztályra/osztályra vonatkozik.