7.7. Az egyes stratégiák előfordulási aránya a gyermekek összes stratégiájához viszonyítva a 13 évesek írásbeli adataiban

 

search

 

search

Tartalomjegyzék

• Kommunikációfejlesztés középiskolás diákok körében • Definícióalkotási stratégiák
• Impresszum
• Sorozatszerkesztői előszó
• Ajánlás az olvasónak
• 1. BEVEZETÉS
• chevron_right2. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
  • chevron_right2.1. A kommunikációs kompetencia
    • 2.1.1. A kompetencia fogalma
    • 2.1.2. A kommunikációfejlesztés részterületei és alapelvei
    • 2.1.3. A kommunikációfejlesztés módszerei és munkaformái
    • 2.1.4. A tizenévesek írásbeli szövegalkotásának jellegzetességei
    • 2.1.5. Összegzés
  • chevron_right2.2. A fogalomalkotás és a definiálás folyamata
    • 2.2.1. A világ megismerése, a nyelvi jelentés, a szöveg létrehozása
    • 2.2.2. A szövegek kategorizálása, műfaj és szövegtípus
    • 2.2.3. A definíció mint szövegtípus
    • chevron_right2.2.4. A fogalmi fejlődés és a fogalomtanítás didaktikai-szakmódszertani szempontjai
      • 2.2.4.1. Az anyanyelvi ismeretek, a nyelvtani fogalmak tanítása
      • 2.2.4.2. Az irodalmi fogalmak tanítása
      • 2.2.4.3. A történelmi fogalmak tanítása
      • 2.2.4.4. A földrajzi fogalmak tanítása
      • 2.2.4.5. A biológiai fogalmak tanítása
      • 2.2.4.6. A matematikai fogalmak tanítása
      • 2.2.4.7. A fizikai fogalmak tanítása
    • 2.2.5. Összegzés
  • chevron_right2.3. A fogalmak és a meghatározás szerepe
    • 2.3.1. A definíció a logikában
    • 2.3.2. A definíció a retorikában
    • 2.3.3. A definiálás alapelvei, a „jó” definíció ismérvei, definiálási hibák
    • 2.3.4. A definíciók fajtái
    • 2.3.5. Etikai szempontok a definiálás során
    • 2.3.6. Összegzés
  • 2.4. A kutatás célja és hipotézisei
• 3. ANYAG, MÓDSZER, KÍSÉRLETI SZEMÉLYEK
• chevron_right4. EREDMÉNYEK
  • chevron_right4.1. Definíciós stratégiák nyelvtani kategóriák szerint
    • 4.1.1. A főnevek definiálási stratégiái
    • 4.1.2. Az igék definiálási stratégiái
    • 4.1.3. A melléknevek definiálási stratégiái
    • 4.1.4. Az állandósult szókapcsolatok definiálási stratégiái
    • 4.1.5. Összegzés
  • chevron_right4.2. A definíciós stratégiák aránya
    • 4.2.1. A leggyakrabban használt definíciós stratégiák
    • 4.2.2. A ritkábban használt definíciós stratégiák
    • 4.2.3. A „nincs válasz” kategória
    • 4.2.4. Összegzés
  • chevron_right4.3. Az egyéni definíciós sajátosságok és pedagógiai következményeik
    • 4.3.1. A 13 éves fiúk egyéni sajátosságai
    • 4.3.2. A 13 éves lányok egyéni sajátosságai
    • 4.3.3. A 17 éves fiúk egyéni sajátosságai
    • 4.3.4. A 17 éves lányok egyéni sajátosságai
    • 4.3.5. Összegzés
  • chevron_right4.4. Összehasonlító vizsgálatok
    • 4.4.1. A szóbeli definíciók statisztikai vizsgálata
    • 4.4.2. Az írásbeli definíciók statisztikai vizsgálata
    • 4.4.3. A szóbeli és az írásbeli definíciók statisztikai összehasonlítása
    • 4.4.4. Összegzés
• chevron_right5. KÖVETKEZTETÉSEK
  • 5.1. Kitekintés
• 6. IRODALOM
• chevron_right7. MELLÉKLETEK
  • 7.1. Az írásbeli adatközlőknek adott kérdőív
  • 7.2. Az egyes stratégiák előfordulási aránya szófajonként, életkoronként és az adatközlés módja szerint
  • 7.3. Az egyes stratégiák előfordulási aránya a definíciók számához viszonyítva a 13 évesek írásbeli adataiban
  • 7.4. Az egyes stratégiák előfordulási aránya a definíciók számához viszonyítva a 17 évesek írásbeli adataiban
  • 7.5. Az egyes stratégiák előfordulási aránya a definíciók számához viszonyítva a 13 évesek szóbeli adataiban
  • 7.6. Az egyes stratégiák előfordulási aránya a definíciók számához viszonyítva a 17 évesek szóbeli adataiban
  • 7.7. Az egyes stratégiák előfordulási aránya a gyermekek összes stratégiájához viszonyítva a 13 évesek írásbeli adataiban
  • 7.8. Az egyes stratégiák előfordulási aránya a gyermekek összes stratégiájához viszonyítva a 17 évesek írásbeli adataiban
  • 7.9. Az egyes stratégiák előfordulási aránya a gyermekek összes stratégiájához viszonyítva a 13 évesek szóbeli adataiban
  • 7.10. Az egyes stratégiák előfordulási aránya a gyermekek összes stratégiájához viszonyítva a 17 évesek szóbeli adataiban
  • 7.11. A diákok szóbeli definícióinak leírt változata

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 716 7

Régtől létező emberi igény, hogy a minket körülvevő világ jelenségeit megnevezzük. Ugyanilyen igény, hogy ezeket a jelenségeket körülírjuk, meghatározzuk, valamint az is, hogy tudásunkat, ismereteinket átadjuk. A monográfia definíciók alkotásával foglalkozik több, napjainkban nagyon fontos szempont felől megközelítve a témakört.

Kiindulása a kommunikációs kompetencia tartalma és a definíciónak mint szövegtípusnak az ebben betöltött szerepe. Hangsúlyos a fogalomtanítás eszközeinek, módszertanának az áttekintése, valamint a jó definíció logikában és retorikában betöltött szerepének a bemutatása. A tárgyak, jelenségek, fogalmak megnevezése és meghatározása, a definíciók struktúrájának vizsgálata az emberi gondolkodás, kogníció működésébe enged bepillantást, de az elmélet mellett a gyakorlat, a definícióknak a retorikában való felhasználása is nagy szerepet kap a könyvben. A definícióalkotás vizsgálata számos pedagógiai, szakmódszertani vonatkozással is bír.

A kutatás eredményeit felhasználva a diákok jobb szónokokká, a definíciókat tudatosabban megalkotó személyekké válhatnak, fejleszthető a logikus gondolkodásuk, az egyes tantárgyak esetében a fogalmak szakszerűbb meghatározása és használata is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kommunikaciofejlesztes-kozepiskolas-diakok-koreben//