A közigazgatásnak az egyéb igazgatásokhoz (önigazgatás, magánigazgatás) képest legfőbb megkülönböztetője, hogy a közigazgatás állami és jogi tevékenység, valamint hogy a közigazgatási jogviszonyokban az egyik szereplő mindig közigazgatási, legfeljebb para-adminisztratív szerv,1 szemben a polgári jogviszonyokkal, ahol az eladó és a vevő magánszemély is lehet. Ha közigazgatási szerv szerepel adásvételi jogviszonyban, az ettől azért nem lesz közigazgatási jogviszony, mert mint láthattuk, ennek a jogviszonynak a közigazgatási szerven kívüli szereplői is lehetnek, míg közigazgatási jogviszony nincsen állami szerv közvetlen vagy közvetett részvétele nélkül. Az állami döntések rendszerének jogi szabályozottsága a 19. század végére alakult ki. Jogi szabályozás nélkül az állam rendelkező, sokszor önkényes döntései során az érintett egyén alattvaló és nem állampolgár volt. Csak az alkotmányos keretek közé terelt, jogilag szabályozott állami igazgatás esetén tekinthető az egyén állampolgárnak, aki egyfelől alkotórésze az államnak, másfelől alanyi (állampolgári) jogai vannak, amiket akár saját államával szemben is érvényesíthet. Helyi közügyekben általában a helyi (települési vagy megyei) önkormányzati igazgatás, az országos jelentőségű ügyekben általában a központi közigazgatás (államigazgatás) jár el. Az államigazgatás/közigazgatás elhatárolása úgy is történhet, mivel nem egzakt tudományról van szó, hogy azt állítjuk, hogy az államigazgatás szélesebb körű, mint a közigazgatás. Ezt azzal indokoljuk, hogy az állam igazgatása az állam egész területére kiterjed, míg a közösségek (önkormányzatok, egyesületek, köztestületek, vállalatok) tevékenysége ennél kisebb területre terjed csak ki. Másfelől mondhatjuk, hogy a közigazgatás szélesebb körű (nagyobb halmaz), mint az államigazgatás (részhalmaz, mert az állam is csak egy az igazgatott közösségek közül. A szocializmus időszakában a közigazgatás egyet jelentett az államigazgatással, azonban a rendszerváltást követően számos olyan közigazgatási szerv van jelen (így pl. a valódi autonómiával bíró helyi önkormányzatok, vagy a részben/egészben közfeladatot ellátó para-adminisztratív szervek), melyek nem tekinthetők államigazgatási szervnek. Vagyis érzékelhető, hogy államigazgatás és közigazgatás alatt nem ugyanazt értjük.