Nemzetközi kereskedelmi tranzakciók a 21. században
Az okmányok alkalmazása a külkereskedelemben
Tartalomjegyzék
- Nemzetközi kereskedelmi tranzakciók a 21. században
- Impresszum
- Előszó
- 1. A külkereskedelem sajátosságai (Sipos Zoltán)
- 2. A nemzetközi kereskedelem intézményi környzete (Sipos Zoltán)
- 2.1. A külkereskedelem állami szabályozásának eszközei
- 2.1.1. Engedélyezési rendszerek
- 2.1.2. Kvóták és kontingensek
- 2.1.3. Piacvédelmi intézkedések
- 2.1.4. Adminisztratív protekcionizmus
- 2.1.5. Termelési és exportszubvenciók
- 2.1.6. Adókedvezmények
- 2.1.7. Hitelkedvezmények
- 2.1.8. Valutáris eszközök
- 2.1.9. Kollektív exportösztönzés
- 2.1.10. Vámrendszerek
- 2.1.11. Az import egyéb szabályozói
- 2.1.12. Árfolyam-politika
- 2.1.13. Árszabályozás és adóztatás
- 2.1.1. Engedélyezési rendszerek
- 2.2. Államközi szerződések
- 2.3. Nemzetközi szervezetek
- 2.4. A külkereskedelmi tevékenység feltételei Magyarországon
- Felhasznált irodalom
- 2.1. A külkereskedelem állami szabályozásának eszközei
- 3. Kereskedőtípusok a nemzetközi piacon (Constantinovits Milán)
- 4. A nemzetközi kereskedelmi szerződés előkészítése és megkötése (Constantinovits Milán)
- 5. A személyes tárgyalás (Constantinovits Milán)
- 6. A nemzetközi adásvételi szerződés tartalmi feltételei (Constantinovits Milán)
- 6.1. A szerződést kötő felek cégszerű megnevezése
- 6.2. Az adásvételi szerződés tárgyának megnevezése
- 6.3. Az áru minőségének meghatározása
- 6.5. A csomagolás módjának meghatározása
- 6.6. A szerződéses ár meghatározása
- 6.7. A szállítási határidő
- 6.8. Paritás
- 6.9. Fizetési mód
- 6.10. Szállítási mód
- 6.11. A szerződésre irányadó jog, bírói illetékesség
- 6.12. Egyéb kérdések, záradékok
- Felhasznált irodalom
- 6.1. A szerződést kötő felek cégszerű megnevezése
- 7. Okmányok és értékpapírok a külkereskedelemben (Sipos Zoltán)
- 8. Nemzetközi logisztika – nemzetközi szállítmányozás (Constantinovits Milán)
- 9. A nemzetközi árufuvarozás (Sipos Zoltán)
- 9.1. A fuvarozás fogalma és résztvevői
- 9.2. Az árufuvarozási szerződés
- 9.3. Fuvarozási ágak, fuvareszközök
- 9.4. A fuvarozási mód és útvonal megválasztása
- 9.5. A nemzetközi közúti árufuvarozás
- 9.6. A vasúti fuvarozás
- 9.7. A tengeri árufuvarozás
- 9.8. A nemzetközi folyami (dunai) árufuvarozás
- 9.9. A nemzetközi légi árufuvarozás
- Felhasznált irodalom
- 9.1. A fuvarozás fogalma és résztvevői
- 10. A nemzetközi biztosítás (Sipos Zoltán)
- 10.1. Biztosítási alapfogalmak
- 10.2. Biztosítási módozatok a külkereskedelemben
- 10.3. A nemzetközi szállítmánybiztosítás szokványai és szabályai
- 10.3.1. A szállítmánybiztosítás lényege
- 10.3.2. A biztosítási szerződés
- 10.3.3. A szállítmánybiztosítási kockázatok
- 10.3.4. Politikai kockázatok
- 10.3.5. Az 1982. évi, újabb Lloyd’s-szokvány szállítmánybiztosítási feltételei
- 10.3.6. Az újabb (1982. évi) záradékok a biztosítási gyakorlatban
- 10.3.7. A legújabb záradékok a biztosítási gyakorlatban: a 2009. évi módosított szokvány
- 10.3.8. A közös hajókár (nagy hajókár)
- 10.3.9. A szállítmánybiztosítási károk rendezése
- 10.3.1. A szállítmánybiztosítás lényege
- 10.4. Építési-szerelési biztosítás
- 10.5. Termékfelelősség-biztosítás
- 10.6. Exporthitel-biztosítás
- 10.7. Egyéb biztosítási formák
- Felhasznált irodalom
- 11. Az Incoterms 2020 (Constantinovits Milán)
- 11.1. Alapfogalmak
- 11.2. Az Incoterms 2020-as változatának jellemzői
- 11.3. Az Incoterms 2020 klauzulái
- 11.3.1. Bármely fuvarozási mód esetén
- 11.3.1.1. EXW – Ex Works – Üzemből (… megnevezett helység)
- 11.3.1.2. FCA – Free Carrier – Bérmentesítés nélkül a fuvarozónak (a teljesítés megnevezett helye)
- 11.3.1.3. CPT – Carriage Paid To – Fuvarozás fizetve …-ig (… megnevezett rendeltetési hely)
- 11.3.1.4. CIP – Carriage and Insurance Paid to – Fuvarozás és biztosítás fizetve …-ig (… megnevezett rendeltetési hely)
- 11.3.1.5. DAP – Delivered At Place – Megnevezett helyre szállítva (rendeltetési hely)
- 11.3.1.6. DPU-Delivered at Place Unloaded – Megnevezett helyre szállítva (rendeltetési hely) kirakodva
- 11.3.1.7. DDP – Delivered Duty Paid – Vámfizetéssel leszállítva (megnevezett rendeltetési hely)
- 11.3.1.1. EXW – Ex Works – Üzemből (… megnevezett helység)
- 11.3.2. Tengeri és belvízi fuvarozás esetén
- 11.3.2.1. FAS – Free Alongside Ship – Bérmentesítés nélkül a hajó oldalához (… megnevezett elhajózási kikötő)
- 11.3.2.2. FOB – Free On Board – Bérmentesítés nélkül a fedélzeten (… megnevezett elhajózási kikötő)
- 11.3.2.3. CFR – Cost and Freight – Költség és fuvardíj (… megnevezett rendeltetési kikötő)
- 11.3.2.4. CIF – Cost, Insurance and Freight – Költség, biztosítás és fuvardíj (megnevezett rendeltetési kikötő)
- 11.3.2.1. FAS – Free Alongside Ship – Bérmentesítés nélkül a hajó oldalához (… megnevezett elhajózási kikötő)
- 11.3.1. Bármely fuvarozási mód esetén
- 11.4. Kiegészítő paritások
- 11.5. A paritások közötti választás szempontjai
- 11.6. Incoterms 2000 klauzulái
- Felhasznált irodalom
- 11.1. Alapfogalmak
- 12. Fizetési módok és eszközök a nemzetközi kereskedelemben (Constantinovits Milán)
- 12.1. A váltó
- 12.2. A csekk
- 12.3. Bankátutalás
- 12.4. Előrefizetés
- 12.5. Okmányos meghitelezés
- 12.5.1. Az akkreditív lényege
- 12.5.2. Az akkreditívvel kapcsolatos jogviszonyok
- 12.5.3. Okmányvizsgálatok és a nyitó bank döntése
- 12.5.4. Az akkreditív szokásos, legfontosabb feltételei
- 12.5.5. A kereskedelmi hitellevél (Commercial Letter of Credit, rövidítve: C/L/C)
- 12.5.6. Készenléti akkreditív (stand by letter of credit)
- 12.5.7. Feltöltődő akkreditív (revolving credit)
- 12.5.8. Back to back akkreditív (almeghitelezés)
- 12.5.9. Packing Credit (megelőlegező) akkreditív
- 12.5.10. Red clause (meghitelezés)
- 12.5.11. Lokál akkreditív
- 12.5.12. Nem operatív akkreditív
- 12.5.13. Preavizós akkreditív
- 12.5.1. Az akkreditív lényege
- 12.6. Bankgaranciával fedezett fizetési ígéret
- 12.7. Okmányos beszedvény
- 12.8. Céghitelnyújtás
- 12.9. Nyitva szállítás
- Felhasznált irodalom
- 12.1. A váltó
- 13. Kockázat és kockázatmenedzsment a külkereskedelemben (Sipos Zoltán)
- 14. A nemzetközi kereskedelmi szerződés realizálása (Constantinovits Milán)
- 14.1. Az export lebonyolításának algoritmusa
- 14.2. Az import lebonyolításának algoritmusa
- 14.3. A szerződés életbe léptetése
- 14.4. Fizetési garanciák beszerzése
- 14.5. Finanszírozási lehetőségek ellenőrzése
- 14.6. Az áru beszerzése
- 14.7. Határidők betartása
- 14.8. Minőség-ellenőrzés
- 14.9. Szállítmánybiztosítás kötése
- 14.10. Szállítás, teljesítés, okmányok
- 14.11. Az ellenérték behajtása
- 14.12. Elszámolás, utókalkuláció készítése
- 14.13. Reklamáció
- Felhasznált irodalom
- 14.1. Az export lebonyolításának algoritmusa
- 15. Különleges nemzetközi ügyletek (Sipos Zoltán)
- 15.1. A nemzetközi ügyletek típusai
- 15.2. Kapcsolt ügyletek (csereügyletek, tranzakciós ügyletek)
- 15.3. A reexportügyletek
- 15.4. Bérmunka
- 15.5. Szellemi termékek adásvétele
- 15.6. A kihasználási megállapodás (franchising)
- 15.7. A nemzetközi kooperáció
- 15.8. Export-fővállalkozás, rendszerexport
- 15.9. A termelőeszköz-bérlet (lízing)
- 15.10. Szolgáltatásra kötött ügyletek
- 15.11. Különleges ügyletkötési formák
- Felhasznált irodalom
- 15.1. A nemzetközi ügyletek típusai
- Fogalomtár
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2021
ISBN: 978 963 454 662 7
Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszere közel 80%-ban az Európai Unió országaihoz köt bennünket. A szoros külgazdasági kapcsolatot részben az országokkal történelmileg kialakult hagyományos viszonyrendszerünk magyarázza (például Németország, illetve a környező, szomszédos országok esetében), részben az integrációs tagságunkból származó közgazdasági okok. Az integrációs tömb belső, közösségi kereskedelme valójában továbbra is országok közötti kereskedelem, amely egységes szabályok szerint, de nemzetközi szerződések és szokványok alapján valósul meg, összekötve eltérő földrajzi, politikai, gazdasági és kulturális adottságokkal jellemezhető piacokat és nemzeteket. Magyarország EU-n kívüli külpiaci kapcsolatrendszerének fontos része a külkereskedelem a BRIC-országokkal, az úgynevezett „kis tigrisekkel”, illetve a „keleti nyitás” jegyében a közép-keleti olajban, földgázban gazdag országokkal. Ezen országok esetében a kereskedelem sajátos ismereteket követel meg, és rendkívül fontos a nemzetközi kereskedelemi szokványok megfelelő és igényes alkalmazása. A jelenlegi (2020‒2021-es) Covid–19-pandémia okozta válság is rámutatott arra, hogy milyen fontos a konkrét külkereskedelmi szerződéses ismeret, gyakorlat, hiszen a védekezéshez szükséges eszközök (maszkok, lélegeztetőgépek, vakcinák, gyógyszerek) sürgős beszerzése világszerte döntően bilaterális, „hagyományos” nemzetközi (külkereskedelmi) szerződésekkel történt Kínából, Malajziából, Oroszországból, az USA-ból stb., sok esetben klasszikus közvetítő kereskedő bekapcsolásával. Itt is igaz, hogy a több tudás adott kérdésben üzleti előnyt jelent, a gyorsaság pedig egy ilyen helyzetben életet menthet. Jelen szakkönyv a nemzetközi szokványok és üzleti gyakorlat megismertetésével felkészíti az olvasókat, üzletembereket, marketingszakembereket, diplomatákat az üzleti lehetőségek kihasználására. Bemutatja az eredményes üzleti munka módszereit és az észszerű kockázatkezelés lehetőségeit is. A könyv a szerzőpáros korábbi szak- és tankönyveinek folytatása, elsősorban a több kiadást is megélt Nemzetközi üzleti technikák című könyvé. A szakkönyv tizenöt fejezetre bontva tárgyalja a nemzetközi árukereskedelmi tranzakciók környezeti feltételeit és intézményi peremfeltételeit, a tranzakciótípusokat, a nemzetközi üzleti szokványok tartalmát, valamint a nemzetközi ügylet tartalmi kérdéseit és folyamatait. A szerzők naprakész ismereteket adnak, a legújabb kutatási eredményeik felhasználásával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/constantinovits-sipos-nemzetkozi-kereskedelmi-tranzakciok-a-21-szazadban//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero