Tartalomjegyzék

• Nemzetközi kereskedelmi tranzakciók a 21. században
• Impresszum
• Előszó
• chevron_right1. A külkereskedelem sajátosságai (Sipos Zoltán)
  • 1.1. A nemzetközi kereskedelem és az állami szabályozás
  • 1.2. Vállalkozói döntések
  • chevron_right1.3. A nemzetközi piac sajátosságai
    • 1.3.1. Politikai és jogi eltérések az országok között
    • 1.3.2. Állami szabályozás
    • 1.3.3. Pénzügyi problémák
    • 1.3.4. Kockázatok
    • 1.3.5. Kulturális különbségek
  • Felhasznált irodalom
• chevron_right2. A nemzetközi kereskedelem intézményi környzete (Sipos Zoltán)
  • chevron_right2.1. A külkereskedelem állami szabályozásának eszközei
    • 2.1.1. Engedélyezési rendszerek
    • 2.1.2. Kvóták és kontingensek
    • 2.1.3. Piacvédelmi intézkedések
    • 2.1.4. Adminisztratív protekcionizmus
    • 2.1.5. Termelési és exportszubvenciók
    • 2.1.6. Adókedvezmények
    • 2.1.7. Hitelkedvezmények
    • 2.1.8. Valutáris eszközök
    • 2.1.9. Kollektív exportösztönzés
    • 2.1.10. Vámrendszerek
    • 2.1.11. Az import egyéb szabályozói
    • 2.1.12. Árfolyam-politika
    • 2.1.13. Árszabályozás és adóztatás
  • chevron_right2.2. Államközi szerződések
    • 2.2.1. Kereskedelmi szerződés
    • 2.2.2. Árucsere-forgalmi megállapodások
    • chevron_right2.2.3. Klíring és barter megállapodások
      • 2.2.3.1. A klíringmegállapodások tartalma
      • 2.2.3.2. A kétoldalú és a többoldalú klíringmegállapodások
      • 2.2.3.3. Az államközi és bankközi, illetve vállalatok közötti bartermegállapodások
    • 2.2.5. Kooperációs megállapodások
    • 2.2.6. A kettős adózást kizáró egyezmények
    • 2.2.7. A beruházásvédelmi megállapodások
    • 2.2.8. A nemzetközi áruegyezmények
  • 2.3. Nemzetközi szervezetek
  • 2.4. A külkereskedelmi tevékenység feltételei Magyarországon
  • Felhasznált irodalom
• chevron_right3. Kereskedőtípusok a nemzetközi piacon (Constantinovits Milán)
  • 3.1. Az elosztási rendszer elemei, funkciói, szereplői
  • chevron_right3.2. Nemzetközi kereskedőtípusok
    • chevron_right3.2.1. Kereskedőtípusok jellemző partnerkapcsolataik (érdekeltségük) szerint
      • 3.2.1.1. Saját nevükben, saját számlájukra dolgozó kereskedők
      • 3.2.1.2. Saját nevükben, más számlájára dolgozó kereskedők
      • 3.2.1.3. Más nevében, más számlájára dolgozó kereskedők
    • 3.2.2. Kereskedőtípusok jogi szempontból
  • chevron_right3.3. Vállalkozástípusok és szerződéses kapcsolatok a magyar külkereskedelemben
    • 3.3.1. A külkereskedelmi tevékenység megszervezése
    • chevron_right3.3.2. Vállalatközi szerződéses kapcsolatok
      • 3.3.2.1. Saját számlás kapcsolat
      • 3.3.2.2. Bizományi szerződés
      • 3.3.2.3. Ügynöki megbízás
  • 3.4. A nemzetközi kereskedelem egyéb közreműködői
  • Felhasznált irodalom
• chevron_right4. A nemzetközi kereskedelmi szerződés előkészítése és megkötése (Constantinovits Milán)
  • 4.1. A külpiaci piackutatás
  • 4.2. Az ajánlati tevékenység
  • chevron_right4.3. Kalkuláció
    • 4.3.1. Előkalkuláció
    • 4.3.2. Utókalkuláció
    • 4.3.3. Teljes önköltségszámítás
    • 4.3.4. Fedezetszámítás
    • 4.3.5. Kalkuláció a kereskedő pozíciójától függően
  • 4.4. Ajánlatok értékelése, a versenyképesség kérdései a nemzetközi kereskedelemben
  • 4.5. A nemzetközi kereskedelmi szerződés létrejötte
  • Felhasznált irodalom
• chevron_right5. A személyes tárgyalás (Constantinovits Milán)
  • chevron_right5.1. Tárgyalási stratégiák és taktikák
    • 5.1.1. Nyitás
    • 5.1.2. Felderítés
    • 5.1.3. Ajánlattétel
    • chevron_right5.1.4. Alku
      • 5.1.4.1. A kooperatív tárgyalási stratégia taktikai eszközei
      • 5.1.4.2. A kompetitív tárgyalási stratégia taktikai elemei
    • 5.1.5. Megállapodás, aláírás (ratifikálás)
  • 5.2. Idegen kultúrák találkozása az üzleti életben
  • Felhasznált irodalom
• chevron_right6. A nemzetközi adásvételi szerződés tartalmi feltételei (Constantinovits Milán)
  • 6.1. A szerződést kötő felek cégszerű megnevezése
  • 6.2. Az adásvételi szerződés tárgyának megnevezése
  • 6.3. Az áru minőségének meghatározása
  • 6.5. A csomagolás módjának meghatározása
  • chevron_right6.6. A szerződéses ár meghatározása
    • chevron_right6.6.1. Árengedmények
      • 6.6.1.1. Rabattok
      • 6.6.1.2. Skontó
      • 6.6.1.3. Bonifikáció
    • 6.6.2. Felárak
  • 6.7. A szállítási határidő
  • 6.8. Paritás
  • 6.9. Fizetési mód
  • 6.10. Szállítási mód
  • 6.11. A szerződésre irányadó jog, bírói illetékesség
  • 6.12. Egyéb kérdések, záradékok
  • Felhasznált irodalom
• chevron_right7. Okmányok és értékpapírok a külkereskedelemben (Sipos Zoltán)
  • chevron_right7.1. Az okmányok alkalmazása a külkereskedelemben
    • 7.1.1. Fuvarokmányok és szállítmányozói elismervények
    • 7.1.2. Számlák
    • 7.1.3. Bizonyítványok
    • 7.1.4. Banki okmányok
    • 7.1.5. Vámokmányok
    • 7.1.6. Az értékpapírok
  • Felhasznált irodalom
• chevron_right8. Nemzetközi logisztika – nemzetközi szállítmányozás (Constantinovits Milán)
  • 8.1. Nemzetközi logisztika
  • chevron_right8.2. Nemzetközi szállítmányozás
    • 8.2.1. A szállítmányozói szerződés megkötése
    • 8.2.2. A szállítmányozók által kiállított okmányok
    • 8.2.3. A szállítmányozók felelőssége
  • 8.3. Közraktározás
  • Felhasznált irodalom
• chevron_right9. A nemzetközi árufuvarozás (Sipos Zoltán)
  • 9.1. A fuvarozás fogalma és résztvevői
  • 9.2. Az árufuvarozási szerződés
  • 9.3. Fuvarozási ágak, fuvareszközök
  • chevron_right9.4. A fuvarozási mód és útvonal megválasztása
    • 9.4.1. A környezet fokozott védelme
  • chevron_right9.5. A nemzetközi közúti árufuvarozás
    • 9.5.1. A közúti fuvarozás nemzetközi szabályozása és feltételei
  • chevron_right9.6. A vasúti fuvarozás
    • 9.6.1. A vasúti fuvarozás szabályozása Európában
    • 9.6.2. A nemzetközi vasúti fuvarlevél
    • 9.6.3. Fuvardíj és fuvardíjfizetés
    • 9.6.4. A vasút felelőssége
  • chevron_right9.7. A tengeri árufuvarozás
    • 9.7.1. A tengeri fuvarozás sajátosságai és fajtái
    • 9.7.2. A vonalhajózás
    • 9.7.3. A vonalhajózás okmányai
    • 9.7.4. Hajóbérleti szerződések
  • 9.8. A nemzetközi folyami (dunai) árufuvarozás
  • 9.9. A nemzetközi légi árufuvarozás
  • Felhasznált irodalom
• chevron_right10. A nemzetközi biztosítás (Sipos Zoltán)
  • chevron_right10.1. Biztosítási alapfogalmak
    • 10.1.1. A viszontbiztosítás
    • 10.1.2. A biztosítási szerződés tartalma és résztvevői
  • chevron_right10.2. Biztosítási módozatok a külkereskedelemben
    • 10.2.1. A biztosítási módozatok rendszerezése
  • chevron_right10.3. A nemzetközi szállítmánybiztosítás szokványai és szabályai
    • 10.3.1. A szállítmánybiztosítás lényege
    • 10.3.2. A biztosítási szerződés
    • chevron_right10.3.3. A szállítmánybiztosítási kockázatok
      • 10.3.3.1. Institute Cargo Clauses – FPA
      • 10.3.3.2. Institute Cargo Clauses – WA
      • 10.3.3.3. Institute Cargo Clauses – all risks
      • 10.3.3.4. Institute Cargo Clauses – Air Cargo
    • chevron_right10.3.4. Politikai kockázatok
      • 10.3.4.1. Háborús záradék (Institute War Clause – IWC)
      • 10.3.4.2. Sztrájk, zendülés és polgárháborús záradék (Institute Strikes, Riots and Civil Commotions Clauses – SRCC)
      • 10.3.4.3. Politikai kockázatok a légi fuvarozásnál
    • chevron_right10.3.5. Az 1982. évi, újabb Lloyd’s-szokvány szállítmánybiztosítási feltételei
      • 10.3.5.1. „A” változat
      • 10.3.5.2. „B” változat
      • 10.3.5.3. „C” változat
      • 10.3.5.4. Kizárt kockázatok
    • 10.3.6. Az újabb (1982. évi) záradékok a biztosítási gyakorlatban
    • 10.3.7. A legújabb záradékok a biztosítási gyakorlatban: a 2009. évi módosított szokvány
    • chevron_right10.3.8. A közös hajókár (nagy hajókár)
      • 10.3.8.1. A közös kár fogalma
      • 10.3.8.2. A kármegosztás
    • chevron_right10.3.9. A szállítmánybiztosítási károk rendezése
      • 10.3.9.1. Kárenyhítés
      • 10.3.9.2. A kártérítési igény érvényesítése
  • chevron_right10.4. Építési-szerelési biztosítás
    • 10.4.1. EAR
    • 10.4.2. CAR
    • 10.4.3. A biztosítás összege és hatálya
  • 10.5. Termékfelelősség-biztosítás
  • chevron_right10.6. Exporthitel-biztosítás
    • 10.6.1. Az exporthitel-biztosítás célja
    • 10.6.2. Exporthitel-biztosítás Magyarországon
  • 10.7. Egyéb biztosítási formák
  • Felhasznált irodalom
• chevron_right11. Az Incoterms 2020 (Constantinovits Milán)
  • 11.1. Alapfogalmak
  • 11.2. Az Incoterms 2020-as változatának jellemzői
  • chevron_right11.3. Az Incoterms 2020 klauzulái
    • chevron_right11.3.1. Bármely fuvarozási mód esetén
      • 11.3.1.1. EXW – Ex Works – Üzemből (… megnevezett helység)
      • 11.3.1.2. FCA – Free Carrier – Bérmentesítés nélkül a fuvarozónak (a teljesítés megnevezett helye)
      • 11.3.1.3. CPT – Carriage Paid To – Fuvarozás fizetve …-ig (… megnevezett rendeltetési hely)
      • 11.3.1.4. CIP – Carriage and Insurance Paid to – Fuvarozás és biztosítás fizetve …-ig (… megnevezett rendeltetési hely)
      • 11.3.1.5. DAP – Delivered At Place – Megnevezett helyre szállítva (rendeltetési hely)
      • 11.3.1.6. DPU-Delivered at Place Unloaded – Megnevezett helyre szállítva (rendeltetési hely) kirakodva
      • 11.3.1.7. DDP – Delivered Duty Paid – Vámfizetéssel leszállítva (megnevezett rendeltetési hely)
    • chevron_right11.3.2. Tengeri és belvízi fuvarozás esetén
      • 11.3.2.1. FAS – Free Alongside Ship – Bérmentesítés nélkül a hajó oldalához (… megnevezett elhajózási kikötő)
      • 11.3.2.2. FOB – Free On Board – Bérmentesítés nélkül a fedélzeten (… megnevezett elhajózási kikötő)
      • 11.3.2.3. CFR – Cost and Freight – Költség és fuvardíj (… megnevezett rendeltetési kikötő)
      • 11.3.2.4. CIF – Cost, Insurance and Freight – Költség, biztosítás és fuvardíj (megnevezett rendeltetési kikötő)
  • 11.4. Kiegészítő paritások
  • 11.5. A paritások közötti választás szempontjai
  • 11.6. Incoterms 2000 klauzulái
  • Felhasznált irodalom
• chevron_right12. Fizetési módok és eszközök a nemzetközi kereskedelemben (Constantinovits Milán)
  • 12.1. A váltó
  • chevron_right12.2. A csekk
    • 12.2.1. Elszámolási csekk
    • 12.2.2. Keresztezett csekk
    • 12.2.3. Láttamozott csekk
    • 12.2.4. Bankcsekk
    • 12.2.5. Utazási csekkek
    • 12.2.6. Csekk-kártya – hitelkártya
  • 12.3. Bankátutalás
  • 12.4. Előrefizetés
  • chevron_right12.5. Okmányos meghitelezés
    • 12.5.1. Az akkreditív lényege
    • chevron_right12.5.2. Az akkreditívvel kapcsolatos jogviszonyok
      • 12.5.2.1. A megbízó és a nyitóbank közötti jogviszony
      • 12.5.2.2. A nyitó bank és a kedvezményezett jogviszonya
      • 12.5.2.3. Az akkreditívben közreműködő bankok közötti jogviszonyok
    • 12.5.3. Okmányvizsgálatok és a nyitó bank döntése
    • 12.5.4. Az akkreditív szokásos, legfontosabb feltételei
    • 12.5.5. A kereskedelmi hitellevél (Commercial Letter of Credit, rövidítve: C/L/C)
    • 12.5.6. Készenléti akkreditív (stand by letter of credit)
    • 12.5.7. Feltöltődő akkreditív (revolving credit)
    • 12.5.8. Back to back akkreditív (almeghitelezés)
    • 12.5.9. Packing Credit (megelőlegező) akkreditív
    • 12.5.10. Red clause (meghitelezés)
    • 12.5.11. Lokál akkreditív
    • 12.5.12. Nem operatív akkreditív
    • 12.5.13. Preavizós akkreditív
  • 12.6. Bankgaranciával fedezett fizetési ígéret
  • chevron_right12.7. Okmányos beszedvény
    • 12.7.1. A sima (nyitott) okmányos inkasszó
    • 12.7.2. Vinkulált okmányos inkasszó
    • 12.7.3. Az okmányos beszedvény fajtái a fizetés esedékessége szerint
  • chevron_right12.8. Céghitelnyújtás
    • 12.8.1. Fedezett céghitelnyújtás
    • 12.8.2. Fedezetlen céghitelnyújtás
  • 12.9. Nyitva szállítás
  • Felhasznált irodalom
• chevron_right13. Kockázat és kockázatmenedzsment a külkereskedelemben (Sipos Zoltán)
  • 13.1. Bizonytalanság és kockázat
  • chevron_right13.2. A nemzetközi piac különleges kockázatai
    • 13.2.1. Ügyleti szintű kockázatok
    • 13.2.2. Üzletpolitikai kockázatok
  • chevron_right13.3. Kockázati stratégiák
    • 13.3.1. A kockázat megelőzése
    • 13.3.2. A kockázat csökkentése
  • chevron_right13.4. Az ügyleti szintű kockázatok csökkentésének eszközei
    • 13.4.1. Árukockázat
    • 13.4.2. Fuvarozási kockázat
    • 13.4.3. Kereskedelmi kockázat
    • 13.4.4. Árkockázat
    • 13.4.5. Árfolyamkockázat
    • 13.4.6. Politikai kockázat
    • 13.4.7. Természeti csapások kockázata
  • Felhasznált irodalom
• chevron_right14. A nemzetközi kereskedelmi szerződés realizálása (Constantinovits Milán)
  • 14.1. Az export lebonyolításának algoritmusa
  • 14.2. Az import lebonyolításának algoritmusa
  • 14.3. A szerződés életbe léptetése
  • 14.4. Fizetési garanciák beszerzése
  • 14.5. Finanszírozási lehetőségek ellenőrzése
  • 14.6. Az áru beszerzése
  • 14.7. Határidők betartása
  • 14.8. Minőség-ellenőrzés
  • 14.9. Szállítmánybiztosítás kötése
  • 14.10. Szállítás, teljesítés, okmányok
  • 14.11. Az ellenérték behajtása
  • 14.12. Elszámolás, utókalkuláció készítése
  • 14.13. Reklamáció
  • Felhasznált irodalom
• chevron_right15. Különleges nemzetközi ügyletek (Sipos Zoltán)
  • 15.1. A nemzetközi ügyletek típusai
  • 15.2. Kapcsolt ügyletek (csereügyletek, tranzakciós ügyletek)
  • 15.3. A reexportügyletek
  • 15.4. Bérmunka
  • 15.5. Szellemi termékek adásvétele
  • 15.6. A kihasználási megállapodás (franchising)
  • 15.7. A nemzetközi kooperáció
  • 15.8. Export-fővállalkozás, rendszerexport
  • 15.9. A termelőeszköz-bérlet (lízing)
  • 15.10. Szolgáltatásra kötött ügyletek
  • 15.11. Különleges ügyletkötési formák
  • Felhasznált irodalom
• Fogalomtár 

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 662 7

Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszere közel 80%-ban az Európai Unió országaihoz köt bennünket. A szoros külgazdasági kapcsolatot részben az országokkal történelmileg kialakult hagyományos viszonyrendszerünk magyarázza (például Németország, illetve a környező, szomszédos országok esetében), részben az integrációs tagságunkból származó közgazdasági okok.

Az integrációs tömb belső, közösségi kereskedelme valójában továbbra is országok közötti kereskedelem, amely egységes szabályok szerint, de nemzetközi szerződések és szokványok alapján valósul meg, összekötve eltérő földrajzi, politikai, gazdasági és kulturális adottságokkal jellemezhető piacokat és nemzeteket.

Magyarország EU-n kívüli külpiaci kapcsolatrendszerének fontos része a külkereskedelem a BRIC-országokkal, az úgynevezett „kis tigrisekkel”, illetve a „keleti nyitás” jegyében a közép-keleti olajban, földgázban gazdag országokkal. Ezen országok esetében a kereskedelem sajátos ismereteket követel meg, és rendkívül fontos a nemzetközi kereskedelemi szokványok megfelelő és igényes alkalmazása.

A jelenlegi (2020‒2021-es) Covid–19-pandémia okozta válság is rámutatott arra, hogy milyen fontos a konkrét külkereskedelmi szerződéses ismeret, gyakorlat, hiszen a védekezéshez szükséges eszközök (maszkok, lélegeztetőgépek, vakcinák, gyógyszerek) sürgős beszerzése világszerte döntően bilaterális, „hagyományos” nemzetközi (külkereskedelmi) szerződésekkel történt Kínából, Malajziából, Oroszországból, az USA-ból stb., sok esetben klasszikus közvetítő kereskedő bekapcsolásával.

Itt is igaz, hogy a több tudás adott kérdésben üzleti előnyt jelent, a gyorsaság pedig egy ilyen helyzetben életet menthet.

Jelen szakkönyv a nemzetközi szokványok és üzleti gyakorlat megismertetésével felkészíti az olvasókat, üzletembereket, marketingszakembereket, diplomatákat az üzleti lehetőségek kihasználására. Bemutatja az eredményes üzleti munka módszereit és az észszerű kockázatkezelés lehetőségeit is.

A könyv a szerzőpáros korábbi szak- és tankönyveinek folytatása, elsősorban a több kiadást is megélt Nemzetközi üzleti technikák című könyvé.

A szakkönyv tizenöt fejezetre bontva tárgyalja a nemzetközi árukereskedelmi tranzakciók környezeti feltételeit és intézményi peremfeltételeit, a tranzakciótípusokat, a nemzetközi üzleti szokványok tartalmát, valamint a nemzetközi ügylet tartalmi kérdéseit és folyamatait.

A szerzők naprakész ismereteket adnak, a legújabb kutatási eredményeik felhasználásával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/constantinovits-sipos-nemzetkozi-kereskedelmi-tranzakciok-a-21-szazadban//