Constantinovits Milán, Sipos Zoltán

Nemzetközi kereskedelmi tranzakciók a 21. században


Elszámolás, utókalkuláció készítése

Az eladó a szerződés realizálása után elszámol üzleti partnereivel, és elvégzi az utókalkulációt. Az exportőr a befolyt ellenérték alapján elkészíti az utókalkulációt, amely megmutatja, hogy az adott nemzetközi kereskedelmi ügylet végül is a felmerült költségekkel összevetve milyen eredményt, mekkora nyereséget, illetve veszteséget realizált az előkalkulált eredményhez viszonyítva. A nemzetközi kereskedelemben objektíven előforduló bizonytalanságok, például olajár-változás miatti fuvarköltség-változás, amelyek a különféle kockázati elemekben nyilvánulnak meg, okozzák azt a szinte természeti törvényszerűséget, hogy az előkalkulált eredmény szinte mindig el fog térni az utókalkulálttól. Ezeknek az okoknak az elemzése nélkülözhetetlen tanulságul szolgálhat a következő szerződésnél, hiszen ne zárjuk ki a külkereskedő szubjektív okokra visszavezethető tévedési lehetőségeit se.

Nemzetközi kereskedelmi tranzakciók a 21. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 662 7

Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszere közel 80%-ban az Európai Unió országaihoz köt bennünket. A szoros külgazdasági kapcsolatot részben az országokkal történelmileg kialakult hagyományos viszonyrendszerünk magyarázza (például Németország, illetve a környező, szomszédos országok esetében), részben az integrációs tagságunkból származó közgazdasági okok.

Az integrációs tömb belső, közösségi kereskedelme valójában továbbra is országok közötti kereskedelem, amely egységes szabályok szerint, de nemzetközi szerződések és szokványok alapján valósul meg, összekötve eltérő földrajzi, politikai, gazdasági és kulturális adottságokkal jellemezhető piacokat és nemzeteket.

Magyarország EU-n kívüli külpiaci kapcsolatrendszerének fontos része a külkereskedelem a BRIC-országokkal, az úgynevezett „kis tigrisekkel”, illetve a „keleti nyitás” jegyében a közép-keleti olajban, földgázban gazdag országokkal. Ezen országok esetében a kereskedelem sajátos ismereteket követel meg, és rendkívül fontos a nemzetközi kereskedelemi szokványok megfelelő és igényes alkalmazása.

A jelenlegi (2020‒2021-es) Covid–19-pandémia okozta válság is rámutatott arra, hogy milyen fontos a konkrét külkereskedelmi szerződéses ismeret, gyakorlat, hiszen a védekezéshez szükséges eszközök (maszkok, lélegeztetőgépek, vakcinák, gyógyszerek) sürgős beszerzése világszerte döntően bilaterális, „hagyományos” nemzetközi (külkereskedelmi) szerződésekkel történt Kínából, Malajziából, Oroszországból, az USA-ból stb., sok esetben klasszikus közvetítő kereskedő bekapcsolásával.

Itt is igaz, hogy a több tudás adott kérdésben üzleti előnyt jelent, a gyorsaság pedig egy ilyen helyzetben életet menthet.

Jelen szakkönyv a nemzetközi szokványok és üzleti gyakorlat megismertetésével felkészíti az olvasókat, üzletembereket, marketingszakembereket, diplomatákat az üzleti lehetőségek kihasználására. Bemutatja az eredményes üzleti munka módszereit és az észszerű kockázatkezelés lehetőségeit is.

A könyv a szerzőpáros korábbi szak- és tankönyveinek folytatása, elsősorban a több kiadást is megélt Nemzetközi üzleti technikák című könyvé.

A szakkönyv tizenöt fejezetre bontva tárgyalja a nemzetközi árukereskedelmi tranzakciók környezeti feltételeit és intézményi peremfeltételeit, a tranzakciótípusokat, a nemzetközi üzleti szokványok tartalmát, valamint a nemzetközi ügylet tartalmi kérdéseit és folyamatait.

A szerzők naprakész ismereteket adnak, a legújabb kutatási eredményeik felhasználásával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/constantinovits-sipos-nemzetkozi-kereskedelmi-tranzakciok-a-21-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave