Constantinovits Milán, Sipos Zoltán

Nemzetközi kereskedelmi tranzakciók a 21. században


Kereskedőtípusok jogi szempontból

A nemzetközi kereskedelemben jogi szempontból magánszemélyek, jogi személyek és ezek társulásai vesznek részt. A jogi személyek körében megjelennek állami és egyéb vállalatok, valamint szövetkezetek és egyéb társulások is. A legtöbb jogi személy azonban az úgynevezett kereskedelmi társaságok kategóriájába tartozik, amelyek nemcsak kereskedelemmel foglalkozó cégek lehetnek, hanem termelők, szolgáltatók is. Elnevezésük arra utal, hogy (az európai jogrend szerint) tevékenységük a kereskedelmi jog hatálya alá tartozik. Ennek négy alapformája a következő:

Nemzetközi kereskedelmi tranzakciók a 21. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 662 7

Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszere közel 80%-ban az Európai Unió országaihoz köt bennünket. A szoros külgazdasági kapcsolatot részben az országokkal történelmileg kialakult hagyományos viszonyrendszerünk magyarázza (például Németország, illetve a környező, szomszédos országok esetében), részben az integrációs tagságunkból származó közgazdasági okok.

Az integrációs tömb belső, közösségi kereskedelme valójában továbbra is országok közötti kereskedelem, amely egységes szabályok szerint, de nemzetközi szerződések és szokványok alapján valósul meg, összekötve eltérő földrajzi, politikai, gazdasági és kulturális adottságokkal jellemezhető piacokat és nemzeteket.

Magyarország EU-n kívüli külpiaci kapcsolatrendszerének fontos része a külkereskedelem a BRIC-országokkal, az úgynevezett „kis tigrisekkel”, illetve a „keleti nyitás” jegyében a közép-keleti olajban, földgázban gazdag országokkal. Ezen országok esetében a kereskedelem sajátos ismereteket követel meg, és rendkívül fontos a nemzetközi kereskedelemi szokványok megfelelő és igényes alkalmazása.

A jelenlegi (2020‒2021-es) Covid–19-pandémia okozta válság is rámutatott arra, hogy milyen fontos a konkrét külkereskedelmi szerződéses ismeret, gyakorlat, hiszen a védekezéshez szükséges eszközök (maszkok, lélegeztetőgépek, vakcinák, gyógyszerek) sürgős beszerzése világszerte döntően bilaterális, „hagyományos” nemzetközi (külkereskedelmi) szerződésekkel történt Kínából, Malajziából, Oroszországból, az USA-ból stb., sok esetben klasszikus közvetítő kereskedő bekapcsolásával.

Itt is igaz, hogy a több tudás adott kérdésben üzleti előnyt jelent, a gyorsaság pedig egy ilyen helyzetben életet menthet.

Jelen szakkönyv a nemzetközi szokványok és üzleti gyakorlat megismertetésével felkészíti az olvasókat, üzletembereket, marketingszakembereket, diplomatákat az üzleti lehetőségek kihasználására. Bemutatja az eredményes üzleti munka módszereit és az észszerű kockázatkezelés lehetőségeit is.

A könyv a szerzőpáros korábbi szak- és tankönyveinek folytatása, elsősorban a több kiadást is megélt Nemzetközi üzleti technikák című könyvé.

A szakkönyv tizenöt fejezetre bontva tárgyalja a nemzetközi árukereskedelmi tranzakciók környezeti feltételeit és intézményi peremfeltételeit, a tranzakciótípusokat, a nemzetközi üzleti szokványok tartalmát, valamint a nemzetközi ügylet tartalmi kérdéseit és folyamatait.

A szerzők naprakész ismereteket adnak, a legújabb kutatási eredményeik felhasználásával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/constantinovits-sipos-nemzetkozi-kereskedelmi-tranzakciok-a-21-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave