MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Thermographia Budensis
A Rákóczi-szabadságharc
Buda felszabadulása után a következő harci események a Rákóczi-szabadságharc alatti kuruc betörések voltak. Igazi ostromra nem került sor, portyákat azonban feljegyeztek. Bottyán János generális, a Dunántúl kormányzója – akinek kitűnő ismeretei lehettek a városról, hiszen korábban még a Szent Liga katonájaként részt vett Buda felszabadításában –1705. május 20-án a Gellért-hegy mellől tört rá a Vár körüli szántóföldeken, szőlőkben dolgozókra és családjaikra. A krónikák 200–400-ra becsülik a halottak számát.1 Valószínűleg a Rákóczi-szabadságharc alatt az erős császári helyőrség, a német lakosság nagy száma és a környező lakosság (pl. rácok Szentendréről) városba menekülése is megakadályozta a város elfoglalását és a nagyobb veszteségeket. Így, noha átmenetileg az ország nagy része kuruc kézre került, Buda mindig labanc maradt. A kereskedelem visszaesése és a várvédő katonaság hadtápja azonban Buda elszegényedését okozta.2
Tartalomjegyzék
- THERMOGRAPHIA BUDENSIS
- Impresszum
- Előszó
- Laurentius Stocker: Thermographia Budensis (1721)
- Budai hévíztan (1721)
- A szerző előszava az Olvasóhoz
- Tartalomjegyzék
- I. fejezet. A források eredete általában
- II. fejezet. Az ásványvizek vagy gyógyvizek eredete
- III. fejezet. A sós magnetikus föld
- IV. fejezet. A hévizek heve
- V. fejezet. Az ásványvizek hatásainak állandósága
- VI. fejezet. Az univerzális, központi földi és légi szellemerőről vagy sóról
- VII. fejezet. Buda, eredete, alapítója, kora, helyzete és a helyzetéből fakadó előnyök
- VIII. fejezet. A budai fürdők eredete, elnevezései, száma, fekvése és állapota a régi időkben
- IX. fejezet. A mai időkben is fönnmaradt budai gyógyfürdők, fekvésük, számuk, forrásaik kora és egyéb megjegyzésre méltó dolgok
- X. fejezet. A budai gyógyvizek ásványairól tett általános megfigyelések, alkotórészeik különválasztása párologtatással, lepárlással, rothasztással, kalcinációval és egyéb vegyi és mechanikus műveletekkel
- XI. fejezet. Az egyes fürdők ásványairól egyedileg
- XII. fejezet. Az említett ásványi anyagok előzetes meglétéről gyógyvizeinkben
- XIII. fejezet. A gyógyvizeinket alkotó ásványok hatásai és természete, különbsége és gyógyereje
- XIV. fejezet. A gyógyvizeinket alkotó ásványok keverékei és kombinációi
- XV. fejezet. Összefoglaló a gyógyvizek hatásairól
- XVI. fejezet. Mit kell figyelembe venni a gyógyvizek módszeres külsődleges használatával kapcsolatban
- XVII. fejezet. A hévizek módszeres belső használata, avagy a gyógyvízivás
- XVIII. fejezet. A nedves borogatás (embrocha) vagy a csepegtetés (stillicidium), a gőzfürdő (laconicum), a klistély (injectio) és a feketeiszap-pakolás
- XIX. fejezet. A fürdőben és az ivóvízkúra közben tapasztalható tünetek
- XX. fejezet. A fürdőzőkre vonatkozó diétás előírások
- XXI. fejezet. Rövid figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy a kúra teljes tartama alatt mire kell ügyelni
- I. fejezet. A források eredete általában
- Tanulmány Laurentius Stocker 300 éve megjelent Thermographia Budensis című könyvéhez • Bálint Péter Vince–Magyar László András–Mádlné Szőnyi Judit–Tömpe Péter–Bálint Géza
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2021
ISBN: 978 963 454 734 1
Laurentius Stocker, Buda városának főorvosa 300 éve, 1721-ben jelentette meg latin nyelven a Thermographia Budensist (Budai hévíztan), mely az első, máig legteljesebb mű a budai hévizekről és gyógyfürdőkről. A könyv a kor tudományos színvonalán foglalja össze a budai hévizek hidrogeológiáját, fizikáját, kémiáját, biológiai hatásait és orvosi alkalmazását. Ez a kötet az eredeti, 1721-es kiadás facsimiléjét, 300 év után elkészült első magyar fordítását, a szerzőről és művéről készült tanulmányt tartalmazza Áder János köztársasági elnök úr előszavával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/stocker-thermographia-budensis//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
