Az ásványvizekkel kapcsolatos kémiai fogalmak tisztázása csak száz évvel később kezdődött el, amikor már tudományos módszereket tudtak alkalmazni mind a mennyiségi, mind a minőségi jellemzésre. Than Károly1 a magyar tudományos kémia és oktatás meghatározó professzora elsőként fektetett le nevezéktant hazánkban az ásványvizek összetételére vonatkozóan. Az összetétel lényeges szempont, amit csak tudományos módon végzett analízissel és azok eredményeinek megfelelő értelmezésével lehet jellemezni. Than csak jóval Stocker kísérletei után vezette be hazánkban azt a nemzetközileg is elfogadott rendszert,2 amelynek lényege, hogy nem az egyes sók mennyiségét, hanem a kationok és az anionok mennyiségét az ún Than-féle egyenérték százalék3 formájában adják meg, mely révén az ásványvizek összetétele összehasonlíthatóvá válik. Az ásványvizeket sokféleképpen osztályozzák világszerte.4121 A szerző saját kísérleti munkáját a X. fejezet 1–38. paragrafusa, majd egyedi, saját kémiai kísérleteit a XI. fejezet 1–8. paragrafusa tartalmazza. A természetes ásványvizek, azonban komplexitásuk révén jobbnak bizonyultak, mint az azonosított anyagok és sók keverékeinek mesterséges oldásával előállított mesterséges vizek, tehát nem lehet utánozni a természetes ásványvizeket.