MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Thermographia Budensis
A szerző előszava az Olvasóhoz
Volt egykor Jeruzsálemben egy juhfürdető, amelyet héberül Bethsaidának neveztek: Ezt a nevet Hieronymus Lauretus1 a ’kifolyás házának’ vagy a ’kiáramlás helyének’ fordítja, annak alapján, hogy ezen a helyen egykor, egy sűrű, föld alatti csatornahálózaton át rengeteg víz gyűlt egy medencében össze. Az említett Lauretus szerint bethsaida névvel jelöltek mindenfajta tóba vagy medencébe gyűlő vizet, akár hideg, akár pedig meleg vízről volt szó. Ennek a fürdőnek öt olyan csarnoka vagy boltozatos épülete volt, amelyekben a betegeskedő emberek egészségügyi fürdő céljából megmerítkezhettek. Ezt bizonyítja Ciryllus2 is, mikor azt írja, hogy „a tó körül öt csarnok állott azon szegények és a betegek rendelkezésére, akik egészségük visszanyerése céljából jártak ide, és gyógyultak a víz gyógyerejének hatására, amely onnét származott, hogy egy angyal Isten rendelésére megmozgatta, vagy mások szerint felkavarta a vizet.”
Tartalomjegyzék
- THERMOGRAPHIA BUDENSIS
- Impresszum
- Előszó
- Laurentius Stocker: Thermographia Budensis (1721)
- Budai hévíztan (1721)
- A szerző előszava az Olvasóhoz
- Tartalomjegyzék
- I. fejezet. A források eredete általában
- II. fejezet. Az ásványvizek vagy gyógyvizek eredete
- III. fejezet. A sós magnetikus föld
- IV. fejezet. A hévizek heve
- V. fejezet. Az ásványvizek hatásainak állandósága
- VI. fejezet. Az univerzális, központi földi és légi szellemerőről vagy sóról
- VII. fejezet. Buda, eredete, alapítója, kora, helyzete és a helyzetéből fakadó előnyök
- VIII. fejezet. A budai fürdők eredete, elnevezései, száma, fekvése és állapota a régi időkben
- IX. fejezet. A mai időkben is fönnmaradt budai gyógyfürdők, fekvésük, számuk, forrásaik kora és egyéb megjegyzésre méltó dolgok
- X. fejezet. A budai gyógyvizek ásványairól tett általános megfigyelések, alkotórészeik különválasztása párologtatással, lepárlással, rothasztással, kalcinációval és egyéb vegyi és mechanikus műveletekkel
- XI. fejezet. Az egyes fürdők ásványairól egyedileg
- XII. fejezet. Az említett ásványi anyagok előzetes meglétéről gyógyvizeinkben
- XIII. fejezet. A gyógyvizeinket alkotó ásványok hatásai és természete, különbsége és gyógyereje
- XIV. fejezet. A gyógyvizeinket alkotó ásványok keverékei és kombinációi
- XV. fejezet. Összefoglaló a gyógyvizek hatásairól
- XVI. fejezet. Mit kell figyelembe venni a gyógyvizek módszeres külsődleges használatával kapcsolatban
- XVII. fejezet. A hévizek módszeres belső használata, avagy a gyógyvízivás
- XVIII. fejezet. A nedves borogatás (embrocha) vagy a csepegtetés (stillicidium), a gőzfürdő (laconicum), a klistély (injectio) és a feketeiszap-pakolás
- XIX. fejezet. A fürdőben és az ivóvízkúra közben tapasztalható tünetek
- XX. fejezet. A fürdőzőkre vonatkozó diétás előírások
- XXI. fejezet. Rövid figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy a kúra teljes tartama alatt mire kell ügyelni
- I. fejezet. A források eredete általában
- Tanulmány Laurentius Stocker 300 éve megjelent Thermographia Budensis című könyvéhez • Bálint Péter Vince–Magyar László András–Mádlné Szőnyi Judit–Tömpe Péter–Bálint Géza
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2021
ISBN: 978 963 454 734 1
Laurentius Stocker, Buda városának főorvosa 300 éve, 1721-ben jelentette meg latin nyelven a Thermographia Budensist (Budai hévíztan), mely az első, máig legteljesebb mű a budai hévizekről és gyógyfürdőkről. A könyv a kor tudományos színvonalán foglalja össze a budai hévizek hidrogeológiáját, fizikáját, kémiáját, biológiai hatásait és orvosi alkalmazását. Ez a kötet az eredeti, 1721-es kiadás facsimiléjét, 300 év után elkészült első magyar fordítását, a szerzőről és művéről készült tanulmányt tartalmazza Áder János köztársasági elnök úr előszavával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/stocker-thermographia-budensis//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
