A két idősebb fiútestvére – az egyik már feleségestül – kivándorolt Amerikába még az első világháború előtt. Az édesanyja fiatalon meghalt, ezután az édesapja újra nősült. Így három féltestvér húga is lett Pesti Benedeknek. Házasságkötésétől fogva a tsz megszervezéséig Pesti Benedek a feleségével együtt gazdálkodott a 6 hold földjükön. A termelőszövetkezet létrehozása után 15 évet (ebből 5 évet nyugdíjasként) ott dolgozott. 10 éven keresztül gyalogmunkás volt, majd portás lett. Házasságából gyerek nem született. Majdnem 71 éves volt, amikor a rokonok meg-megújuló csábításának engedve, 1967-ben 3 hónapra ellátogatott az Egyesült Államokba. Egy helyi, angol nyelvű lapban egy rövid cikk jelent meg akkor róla. Ezt még évek múlva is nagy büszkeséggel mutogatta. A cikkben bemutatták a vasfüggönyön túlról érkezett magyar „csodabogarat”, aki most van életében először külföldön. Az amerikai lapban a cikkhez egy fényképet is mellékeltek. A fényképen Pesti Benedek egy fűkaszáló traktor vezetőülésében feszít. A képaláírásból kiderült, hogy ehhez hasonló gépezetet Pesti Benedek addig még sohasem látott Magyarországon. Az amerikai utazás nagy visszhangot keltett Galgamácsán. Csaknem 35 évvel később, 2001 decemberében mesélte el Vircsák Mihályné a 2389. sz. hiedelemmondát, amelyben Beni bácsi útját az ember saját sorsának elkerülhetetlenségével, a rá kimért halál meggátolhatatlanságával összefüggésben hozta szóba. A mondában Vircsákné az akkori időre visszaemlékezve föleleveníti a közel három és fél évtizeddel korábban Pesti Benedekkel folytatott beszélgetését: