Villányi Péter

Galgamácsai népmesék és mondák


Mészáros Mihályné Ballai Margit (sz.: 1932)

Az apja arató volt a koronauradalomban. Amíg az apja a hadifogságból haza nem jött, a koronauradalom majorjában laktak. Utána új házat építettek a faluban, a Tabánban. Mészáros Mihályné is már kislány korától napszámos volt a koronauradalomban. Miután férjhez ment, a kőműves férje mellett segédmunkás volt. A tsz létrejötte után a növénytermesztésben, majd az erdészeti üzemágban (a csemetekertben) dolgozott. Egy lánya van. 1990-ben az immár egyedül, özvegyasszonyként élő Manci néni az időközben három gyerekes családanyává lett lányához (és annak családjához) költözött Gödöllőre. Később a galgamácsai házukat is eladták. Mészáros Mihályné életének további alakulásáról semmit nem tudok.

Galgamácsai népmesék és mondák

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 683 2

Villányi Péter Galgamácsai népmesék és mondák című műve a folklorisztika nemzetközi történetében is párját ritkító módon egy falu alighanem teljes prózai folklórrepertoárját foglalja magában. 35 elbeszélő tolmácsolásában 3300 mese- és mondaszöveget ismerhetünk meg a Pest megyei Galgamácsáról. A szerző kiemelkedően igényes munkával létrehozott bevezető tanulmányban elemzi a község történetét a kétezres évek első évtizedéig, emellett elhelyezi a települést a magyarság néprajzi térképén. Ezt követi a népi próza műfajainak részletes bemutatása, az elbeszélők és az elbeszélő alkalmak aprólékos és gondos bemutatása, majd a helyi nyelvjárás alapos jellemzése. Mindezeken kívül Villányi Péter prózai ciklusokat is elkülönít a galgamácsai folklórkincsben. A magyar folklorisztikában novumnak számít, előzmények nélküli a kutató által körvonalazott 18 helyi narratív ciklus, mely majdnem kizárólagosan személyekhez kötődik, egy esetben pedig egy eseményhez fűződik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/galgamacsai-nepmesek-es-mondak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave