Villányi Péter

Galgamácsai népmesék és mondák


Csonka Andrásné Kurucz Erzsébet (1922–1987)

Ragadványnéven: Brúner Bözsi. Kurucz Erzsébet az apja ragadványnevét örökölte. Az apja külsőleg és belsőleg is hasonlított egy Brunner nevű kőművesre, aki a szomszéd, német lakosságú faluban, Ikladon élt. Kurucz András is vörös arcú és szeplős volt, ő is parancsolgató, kötözködő, vérmes ember volt (Villányi P. 1981, 33). Kurucz Erzsébet volt az előzőekben bemutatott Csonka András felesége. Csonkáné édesapja, Kurucz András a család 4 hold földjét művelte, és emellett mint falusi ezermester, ácsmunkákat vállalt, valamint a vertfalú házak építésénél segédkezett. Csonka Andrásné lányként először summás volt Vácbottyánban, majd arató után félrészes tehetősebb mácsai gazdáknál. 1960–68 között a tsz-ben dolgozott.

Galgamácsai népmesék és mondák

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 683 2

Villányi Péter Galgamácsai népmesék és mondák című műve a folklorisztika nemzetközi történetében is párját ritkító módon egy falu alighanem teljes prózai folklórrepertoárját foglalja magában. 35 elbeszélő tolmácsolásában 3300 mese- és mondaszöveget ismerhetünk meg a Pest megyei Galgamácsáról. A szerző kiemelkedően igényes munkával létrehozott bevezető tanulmányban elemzi a község történetét a kétezres évek első évtizedéig, emellett elhelyezi a települést a magyarság néprajzi térképén. Ezt követi a népi próza műfajainak részletes bemutatása, az elbeszélők és az elbeszélő alkalmak aprólékos és gondos bemutatása, majd a helyi nyelvjárás alapos jellemzése. Mindezeken kívül Villányi Péter prózai ciklusokat is elkülönít a galgamácsai folklórkincsben. A magyar folklorisztikában novumnak számít, előzmények nélküli a kutató által körvonalazott 18 helyi narratív ciklus, mely majdnem kizárólagosan személyekhez kötődik, egy esetben pedig egy eseményhez fűződik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/galgamacsai-nepmesek-es-mondak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave