Tátrai Zsuzsanna

A pünkösdnek jeles napján...

Pünkösd a 19-20. századi magyar néphagyományban


PÜNKÖSDÖLŐ ÉS JÁTÉK, 1862

A Sz.Lélek eljövetele napján a leánykák közt a következő szokás divatozik. Délután mindjárt felkészülnek az illetők, kiket a nép „pünkösdölő lányok” -nak nevez, s kik számszerént mindig négyen szoktak lenni s házról házra járva eldalolgatják mondókájokat. Föl szoktak pedig illyenkor öltözni tisztességesen, de míg a többi háromnak öltözete miben sem különbözik egyébben többi máskori ünnepies öltözetüktől, mint az által, hogy kezükbe egy bokrétácskát fognak leginkább liliomból készítve, addig a negyedik, kit menyasszonynak neveznek és a ki egyszersmind a többi közt termetére nézve legkisebb még fejét is egy kendővel terítette be s a fölé egy élő virágokból font koszorút illesztett, mi mintegy megkülönböztető jegyül szolgáljon. Hogy a beterítés valami régibb hagyományos hiedelemnél fogva történhetett, az nagyon is hihető, míg most már anélkül, hogy ennek tudnák adni csupán szokásból alkalmazzák. Midőn megindulnak párosan mennek és pedig olyanformán, hogy a menyasszony nem az első, hanem a második pár. Mindegyik pedig ez alkalommal elmondja a maga mondókáját, nem ugyan egészen dalolva, hanem a hangnak lejebb és fölebb viteléve, miközben a beszélő kezében lévő virágbokrétával maga előtt a levegőben köröket csinál. Az első, mit a belépők mondanak „Dicsértessék a Jézus” azután midőn a hallgatók már mondották „Mindörökké amen” akkor a következő verset mondja az első:

A pünkösdnek jeles napján...

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 460 9

A kötet a magyar pünkösdi hagyományok első monografikus néprajzi feldolgozása, amely sok évtizedes tudományos munka eredménye. Publikált és publikálatlan, adattári és saját gyűjtésű anyagok rendszerezése nyomán mutatja be a magyar nyelvterület jellegzetes pünkösdi hagyományait. A pünkösdölés, a pünkösdi királynéjárás és a zöldággal kapcsolatos hagyományok esetében mélyebbre ható felmérést, strukturális elemzést lehetett végezni. A pünkösdi vallási hagyományok, a nemzetiségi pünkösdi szokások elemzése túlfeszítette volna e kötet kereteit, így csak adalékokkal szolgálhattunk, akárcsak a más ünnepekhez is kapcsolódó bálok, táncmulatságok, ajándékozás témáiban. A kötetben szereplő táblázatok (a gyakran esetleges adatokkal is) áttekintést nyújtanak a magyar nyelvterületen a zöldágazásról, májusfaállításról, valamint a Magyar Néprajzi Atlasz kutatópontjain a pünkösdi királynéjárásról, pünkösdölésről, pünkösdi májusfáról, legényavatásról, a pünkösdhöz kapcsolódó hiedelmekről, a pásztorok megajándékozásáról és egyéb az ünnephez kapcsolódó szokásokról. A borítón: Pünkösdi királynéjárás (Tótszentpál, Somogy vm.) Gönyei Sándor felvétele, 1938 (F 57111)

Hivatkozás: https://mersz.hu/tatrai-a-punkosdnek-jeles-napjan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave