Boros János

Immanuel Kant

A vallás a puszta ész határain belül

A kritikai írások előtt Kant számára az egyik legfontosabb kérdés a vallás létjogosultsága és Isten léte.1 A kritikai művek fogalmi készletével visszatér a témához. Miután az első kritikában elutasította a filozófiai dogmatizmust, a klasszikus, Arisztotelésztől és Szent Anzelmtől származó istenbizonyításokat, a második kritikában Isten fogalma ismét témává válik. Elméleti fogalmat nem alkothatunk róla, nem ismerhetjük meg, hiszen nincs róla feldolgozható, tér- és időstruktúrával rendelkező érzéki tapasztalatunk. Istenről nem lehet tudományos fogalmunk, a tudományos istenismeret lehetetlen. Ez az eredmény nemcsak azért nem meglepő, mert nincs olyan térben és időben manifesztálódó tapasztalatunk Istenről, mint például a kövekről és a gólyákról, és Kant számára tudomány csak tapasztalatra alapulhat, hanem azért sem, mert Kant megismert tárgyai valójában elmekonstrukciók. Amennyiben Isten a kanti ismeretelmélet vagy tudomány tárgya lehetne, akkor a megismerés tárgyaival egyenrangú elmekonstrukció lenne, és nem lenne értelmezhető minden létezés feltételeként.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 740 2

Filozófia

Boros János (Pécs, 1954), a Pécsi Tudományegyetem tanára. Filozófiai tanulmányait Svájcban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban végezte. Alapvető szerepet játszott a pécsi egyetemen a filozófia szak (1992) és a filozófia doktori iskola (2002) létrehozásában. Jelen kötet a tizenharmadik monográfiája, mely bevezetést kíván adni Immanuel Kant (1724–1804) filozófiájába, műveinek olvasásába. „Sapere aude!”, azaz „Legyen bátorságod saját értelmedet használni!” – szólította föl kortársait az újkor legjelentősebb filozófusa, a gondolkodástörténet egyik legnagyobb alakja. Az elmúlt kétszáz évben nyilvánvalóvá vált, hogy Kant jelentőségében és hatásában egyenrangú a rendszeres gondolkodást és a tudományokat megalapozó antik görög filozófusokkal, Szókratésszel, Platónnal és Arisztotelésszel. „Szókratész módszerével, azaz ellenlábasunk tudatlanságának napnál világosabb bizonyításával örök időkre végeztünk az erkölcsöt és a vallást támadó minden ellenvetéssel”, állította a nagy német gondolkodó. Napjainkra egyetlen filozófiai, humántudományi irányzat vagy iskola sem képzelhető el az ő hatása nélkül, sőt agykutatók és neurológusok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek írásainak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-immanuel-kant//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero