Boros János

Immanuel Kant


A rossz, a jó és az emberi természet

A rossz és a jó csak az ember által jöhet a világba. A gyakorlati ész törvényeinek megfelelő cselekedet jó. Hogyan lehetséges a rossz a világban? Az emberi cselekvés által, „a morális rossz csak a szabad döntés meghatározásaként lehetséges”,1 továbbá „csak az lehet erkölcsileg (tehát felróhatóan) rossz, ami saját tettünk”.2 A jó maxima ismerete ellenére, nem morális mozgatórugók érvényre jutásával az ember a kategorikus imperatívusz parancsával ellentétesen cselekszik. A morális törvénynek a maximába való felvétele a jó szív, ellenkezője a rossz szív. Három fokozatot kell feltételeznünk, a szív első gyengesége a fogyatékosság (Gebrechlichkeit), amikor ugyan megvan az akarat, de erőtlen a végrehajtásban. A második a szív tisztátalansága (Unlauterkeit), amikor is a maxima ugyan jó, de nemcsak a törvény a mozgató, hanem szubjektum egyéb érdekei is motiválják a cselekvést. A harmadik az emberi szív gonoszsága vagy romlottsága (Bösartigkeit), amikor szándékában nem a moralitás szerint, hanem ellene cselekszik, még ha esetleg kívülről tekintve legális is a cselekvés.

Immanuel Kant

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 740 2

Boros János (Pécs, 1954), a Pécsi Tudományegyetem tanára. Filozófiai tanulmányait Svájcban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban végezte. Alapvető szerepet játszott a pécsi egyetemen a filozófia szak (1992) és a filozófia doktori iskola (2002) létrehozásában. Jelen kötet a tizenharmadik monográfiája, mely bevezetést kíván adni Immanuel Kant (1724–1804) filozófiájába, műveinek olvasásába. „Sapere aude!”, azaz „Legyen bátorságod saját értelmedet használni!” – szólította föl kortársait az újkor legjelentősebb filozófusa, a gondolkodástörténet egyik legnagyobb alakja. Az elmúlt kétszáz évben nyilvánvalóvá vált, hogy Kant jelentőségében és hatásában egyenrangú a rendszeres gondolkodást és a tudományokat megalapozó antik görög filozófusokkal, Szókratésszel, Platónnal és Arisztotelésszel. „Szókratész módszerével, azaz ellenlábasunk tudatlanságának napnál világosabb bizonyításával örök időkre végeztünk az erkölcsöt és a vallást támadó minden ellenvetéssel”, állította a nagy német gondolkodó. Napjainkra egyetlen filozófiai, humántudományi irányzat vagy iskola sem képzelhető el az ő hatása nélkül, sőt agykutatók és neurológusok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek írásainak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-immanuel-kant//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave