Boros János

Immanuel Kant


Az ész ténye

A kanti etika megalapozó fogalmai a legfőbb jó, a kategorikus imperatívusz és a szabadság elve. Ezek azonban még nem garantálják, hogy amire e három fogalom irányul, az ténylegesen létezik. Ehhez az etikát mint ténylegest, mint faktumot kell bemutatni. Ez a tény nem empirikus, hanem a gyakorlati észnek önmaga előtt mint kellnek a megjelenése. Az ész faktuma az erkölcsi törvény tudata,1 ami annyit jelent, hogy ez a tudat tényleges és nem kitalált. Az ész felismeri, hogy struktúrával rendelkezik, mely azzá teszi, ami. Ha önmaga akar lenni és nem valami más, akkor el kell fogadnia saját törvényeit. Csak így tud észként működni. Ez feltétlen kötelessége, erről tud, és mint törvénnyel rendelkező, minden más vele kapcsolatba kerülővel szemben mint törvényhozó jelenik meg. Önmagával is kapcsolatba kerül, amikor felismeri saját törvényeit és amikor cselekszik. Tud feltétlen kötelességéről, hogy önmagának kell lennie és eredeti törvényhozóként jelenik meg.

Immanuel Kant

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 740 2

Boros János (Pécs, 1954), a Pécsi Tudományegyetem tanára. Filozófiai tanulmányait Svájcban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban végezte. Alapvető szerepet játszott a pécsi egyetemen a filozófia szak (1992) és a filozófia doktori iskola (2002) létrehozásában. Jelen kötet a tizenharmadik monográfiája, mely bevezetést kíván adni Immanuel Kant (1724–1804) filozófiájába, műveinek olvasásába. „Sapere aude!”, azaz „Legyen bátorságod saját értelmedet használni!” – szólította föl kortársait az újkor legjelentősebb filozófusa, a gondolkodástörténet egyik legnagyobb alakja. Az elmúlt kétszáz évben nyilvánvalóvá vált, hogy Kant jelentőségében és hatásában egyenrangú a rendszeres gondolkodást és a tudományokat megalapozó antik görög filozófusokkal, Szókratésszel, Platónnal és Arisztotelésszel. „Szókratész módszerével, azaz ellenlábasunk tudatlanságának napnál világosabb bizonyításával örök időkre végeztünk az erkölcsöt és a vallást támadó minden ellenvetéssel”, állította a nagy német gondolkodó. Napjainkra egyetlen filozófiai, humántudományi irányzat vagy iskola sem képzelhető el az ő hatása nélkül, sőt agykutatók és neurológusok is egyre nagyobb figyelmet szentelnek írásainak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-immanuel-kant//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave