A közgazdasági elméletek története a közgazdászok számára fontos üzeneteket hordoz. A gazdaság fejlődése technológiai szempontból ugyan nem tér vissza a megelőző állapothoz, a közgazdasági dilemmák egy része azonban különböző köntösben időről időre felbukkan. A legkézenfekvőbb példával élve, az elméleti szakemberek a piac és az állam kapcsolatát néhány évtizedenként – többnyire egy válság nyomán – újraértékelik, de könnyen találhatunk példákat az egyértelműen le nem zárható kérdésekre a pénzelmélet vagy a kutatási módszertan területéről is. A közgazdasági gondolkodás fejlődésének megismerése megalapoz egy átfogóbb szakmai műveltséget, ami képessé tesz arra, hogy nagyobb távlatból keressünk válaszokat saját korunk kérdéseire. Magyar nyelven azonban nincs olyan tankönyv, amelyből ez a szakmai műveltség megszerezhető lenne. Alapművek, alapirányzatok címmel 2000-ben jelent meg Bekker Zsuzsa szerkesztésében egy igényes szöveggyűjtemény magyarázó tanulmányokkal, amely az elemző közgazdászok oktatásában biztosít tananyagot. A közgazdászhallgatók többi, elsöprő többségét jelentő része számára viszont szükséges egy rövidebb, alapozó jellegű tankönyv ahhoz, hogy az elmélettörténet bekerülhessen a tantervekbe. E könyv egyik célja, hogy olyan tankönyvként szolgálhasson, amelyet azok a hallgatók is követni tudnak, akik egy üzleti képzés keretében tanultak elméleti közgazdaságtant. Ugyanakkor nemcsak az alapismeretek magyar nyelvű összefoglalása hiányzik, hanem egy szélesebb körű áttekintés is, ami a mesterképzésben vagy a doktori képzésben ad kiindulópontot a hallgatók számára. Ezt a „kettő az egyben” feladatot úgy próbáltam megoldani, hogy az alapképzésbe beépíthető tananyagrészt elkülönítettem azoktól a részektől, amelyeket a téma iránt érdeklődőbb olvasók tanulmányozhatnak. Ha valaki ezen túlmenően el akar mélyedni az elmélettörténet kérdéseiben, az egyes szerzőkről, témákról folyó diskurzusban, akkor a nemzetközi szakirodalom felhasználásával folytathatja a tanulmányait.