Farkas Beáta

A közgazdasági gondolkodás rövid története

Marginalista forradalom: az osztrák és a lausanne-i iskola

A neoklasszikus iskola megalapozása Anglia mellett Ausztriában és Svájcban is elindult az 1870-es években, ami mindkét országban jelentős közgazdasági iskola kifejlődéséhez vezetett, ezért érdemes kissé részletesebben foglalkozni velük.

A közgazdasági gondolkodás rövid története

Tartalomjegyzék

A közgazdasági gondolkodás rövid története
Impresszum
Előszó
A közgazdaságtan családfája
chevron_right1. Gondolatok a gazdaságról a kapitalizmus előtt
- 1.1. Az ókori görög bölcselők
- 1.2. Az egyházatyáktól a skolasztikáig
chevron_right2. A kapitalizmus erkölcsi igazolódása
- 2.1. A protestáns etika alapozta meg a kapitalizmust?
- 2.2. A pénzszerzés szelíd szenvedélye
chevron_right3. A merkantilizmus és a klasszikus politikai gazdaságtan előfutárai
- 3.1. Kereskedők a gazdaságról
- 3.2. A mennyiségi pénzelmélet kialakulása
- 3.3. A politikai gazdaságtan gyökerei
chevron_right4. A 18. századi közgazdasági gondolkodás szellemi háttere
- 4.1. A természetjog
- 4.2. Empirizmus és/vagy racionalizmus?
chevron_right5. A felvilágosodás és a közgazdasági gondolkodás
- 5.1. A fiziokraták
- 5.2. A skót felvilágosodás
chevron_right6. A klasszikus politikai gazdaságtan
- 6.1. Adam Smith, a morálfilozófus
- 6.2. Egy önálló tudomány születése: A nemzetek gazdagsága
- 6.3. Thomas R. Malthus és David Ricardo: a vitatkozó jó barátok
- 6.4. A klasszikus politikai gazdaságtan Smith után
- 6.5. John Stuart Mill, az átmenet embere
chevron_right7. Lázadás a kapitalizmussal szemben
- 7.1. Utópista szocialisták: a békés reformerek
- 7.2. A kommunista világforradalom harcos prófétája: Karl Marx
- 7.3. Marxista modernizációs kísérlet Közép- és Kelet-Európában
- 7.4. Közgazdasági reformgondolkodás az államszocializmus országaiban
chevron_right8. A neoklasszikus közgazdaságtan
- 8.1. A neoklasszikus közgazdaságtan filozófiai háttere: a haszonelvűség térhódítása
- 8.2. Marginalista forradalom: a határelemzés és a szubjektív értékelmélet megalapozása. Az előfutárok és William Stanley Jevons
- 8.3. Marginalista forradalom: az osztrák és a lausanne-i iskola
- 8.4. Neoklasszikus közgazdaságtan a cambridge-i iskolában: Alfred Marshall
- 8.5. A neoklasszikus közgazdaságtan pénzelmélete
- 8.6. Jóléti közgazdaságtan a lausanne-i és a cambridge-i iskolában
- 8.7. A neoklasszikus közgazdaságtan a két világháború között
chevron_right9. A főáramú közgazdaságtan kihívói
- 9.1. A régi és az újabb német történeti iskola, módszertani viták
- 9.2. Régi intézményi közgazdaságtan
chevron_right10. A makroökonómia diadalmas színre lépése: Keynes és kortársai
- 10.1. John Maynard Keynes
- 10.2. A stockholmi iskola és a svéd jóléti állam
- 10.3. Az osztrák iskola és a kalkulációs vita
chevron_right11. A matematika a közgazdaságtanban
- 11.1. Az ökonometria születése
- 11.2. Játékelmélet, input-out elemzés és általános gazdasági egyensúlyelmélet
chevron_right12. A német szociális piacgazdaság
- 12.1. Az ordoliberalizmus
- 12.2. A szociális piacgazdaság modellje
chevron_right13. A közgazdasági elmélet Keynes után
- 13.1. A neoklasszikus szintézis
- 13.2. A posztkeynesiánusok
- 13.3. Új jóléti közgazdaságtan
chevron_right14. Visszatérés a neoklasszikus gyökerekhez
- 14.1. A chicagói iskola: a monetarizmus és a közösségi döntések
- 14.2. Újklasszikus makroökonómia
- 14.3. Újkeynesiánus válaszok
chevron_right15. A főáramú közgazdaságtan határvidékén
- 15.1. Új intézményi közgazdaságtan
- 15.2. Viselkedési közgazdaságtan
Felhasznált irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 742 6

Gazdaság

A közgazdasági gondolkodás rövid története több évtizedes hiányt pótol a magyar nyelvű könyvkiadásban. Egyrészt olyan tananyagot tartalmaz, amely megalapozza az alapszakos közgazdászhallgatók általános szakmai műveltségét, másrészt a mesterszakos és doktori hallgatók, illetve az érdeklődő szakemberek részletesebb ismereteket is találnak benne. A szerző bemutatja, hogy az egyes korokban mit tartottak a közgazdaságtan tárgyának, milyen kérdések foglalkoztatták a közgazdászokat, és ezeket milyen módszerekkel vizsgálták: mindezeket a kötet szélesebb történelmi és eszmetörténeti háttérbe ágyazza. A hasonló nemzetközi kiadványokhoz képest nagyobb teret szentel az alternatív irányzatoknak, valamint a közép- és kelet-európai, különösen a magyar szerzőknek, akik közül legtöbben a nyugati világban tettek szert hírnévre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-a-kozgazdasagi-gondolkodas-rovid-tortenete//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero