Farkas Beáta

A közgazdasági gondolkodás rövid története


A közgazdasági elmélet Keynes után

Keynes 1946-ban bekövetkezett halála egy új világgazdasági korszak kezdetére esett, amely a második világháború utáni hatalmas gazdasági fejlődés nyitánya volt, és az 1970-es évek elejéig tartott. Erre az időszakra Keynes gondolatrendszerének hatása nyomta rá a bélyegét. A meghatározó felfogás az lett, ami felé Hicks (akinek az életútját a 8.7. fejezetben ismertük meg) már az Általános elmélet megjelenése utáni évben megtette az első lépést, amikor Keynes makroökonómiáját a neoklasszikus elmélet egy speciális esetének tekintette. A második világháború után terjedt el a keynesi és a neoklasszikus gondolatok összeillesztése neoklasszikus szintézis néven. Keynes követőinek egy része nem fogadta el a neoklasszikus szintézist, és önálló irányzatként jelentkeztek, amit posztkeynesizmusnak neveztek el. Erről ad áttekintést a fejezet második része. A neoklasszikus szintézis meghatározó alakjai nemcsak Keynes, hanem a jóléti közgazdaságtan hagyományait is folytatták. A fejezet harmadik részében az új jóléti közgazdaságtan fejlődését kísérjük el az 1940-es évektől egészen addig, amíg Amartya Sen 1998-ban Nobel-díjat kapott annak megújításáért.

A közgazdasági gondolkodás rövid története

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 742 6

A közgazdasági gondolkodás rövid története több évtizedes hiányt pótol a magyar nyelvű könyvkiadásban. Egyrészt olyan tananyagot tartalmaz, amely megalapozza az alapszakos közgazdászhallgatók általános szakmai műveltségét, másrészt a mesterszakos és doktori hallgatók, illetve az érdeklődő szakemberek részletesebb ismereteket is találnak benne. A szerző bemutatja, hogy az egyes korokban mit tartottak a közgazdaságtan tárgyának, milyen kérdések foglalkoztatták a közgazdászokat, és ezeket milyen módszerekkel vizsgálták: mindezeket a kötet szélesebb történelmi és eszmetörténeti háttérbe ágyazza. A hasonló nemzetközi kiadványokhoz képest nagyobb teret szentel az alternatív irányzatoknak, valamint a közép- és kelet-európai, különösen a magyar szerzőknek, akik közül legtöbben a nyugati világban tettek szert hírnévre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-a-kozgazdasagi-gondolkodas-rovid-tortenete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave