Farkas Beáta

A közgazdasági gondolkodás rövid története


A posztkeynesiánusok

Keynes követőinek egy része elutasította a neoklasszikus szintézist, és ők Keynes gondolatrendszerét más módon értelmezték és fejlesztették tovább. Az irányzat kezdetei Keynes cambridge-i tanítványaihoz, a 10.1. fejezetben megismert, Joan Robinsonhoz és Richard Kahnhoz vezethetők vissza, majd az 1949-től a Cambridge-i Egyetemhez csatlakozó, magyar származású Káldor Miklós (az Angliában használt nevén Nicholas Kaldor) személyéhez. A posztkeynesizmus a későbbiekben egymáshoz lazán kötődő csoportokban, ha úgy tetszik, „alirányzatokban” fejlődött, amelynek meghatározhatók közös elemei, és ezért beszélhetünk egy irányzatról, iskoláról. Noha a neoklasszikus szintézis mellett nem jelentette a főáramot, az 1950 és 1970 közötti évtizedekben a kiterjedt állami beavatkozásra épülő gazdaságpolitika, a bővülő jóléti ellátások a fejlett kapitalista országokban abba az irányba mutattak, ami a posztkeynesizmus számára a társadalmi haladást jelentette. Az 1980-as évek neoliberális fordulata után teljesen szembekerült a főárammal, és befolyása visszaszorult, de mint alternatív gondolatok műhelye fennmaradt. Maga a posztkeynesiánus elnevezés csak 1975-ben született meg.

A közgazdasági gondolkodás rövid története

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 742 6

A közgazdasági gondolkodás rövid története több évtizedes hiányt pótol a magyar nyelvű könyvkiadásban. Egyrészt olyan tananyagot tartalmaz, amely megalapozza az alapszakos közgazdászhallgatók általános szakmai műveltségét, másrészt a mesterszakos és doktori hallgatók, illetve az érdeklődő szakemberek részletesebb ismereteket is találnak benne. A szerző bemutatja, hogy az egyes korokban mit tartottak a közgazdaságtan tárgyának, milyen kérdések foglalkoztatták a közgazdászokat, és ezeket milyen módszerekkel vizsgálták: mindezeket a kötet szélesebb történelmi és eszmetörténeti háttérbe ágyazza. A hasonló nemzetközi kiadványokhoz képest nagyobb teret szentel az alternatív irányzatoknak, valamint a közép- és kelet-európai, különösen a magyar szerzőknek, akik közül legtöbben a nyugati világban tettek szert hírnévre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-a-kozgazdasagi-gondolkodas-rovid-tortenete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave