Roger Penrose

A császár új elméje

Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei


Információfeldolgozás a látókéregben

Az agy részei közül a legjobban a látókéregnél értjük azt, hogyan kezeli a kapott információt; működésének magyarázatára változatos modelleket készítettek.170 A vizuális információ feldolgozásának egy része még az ideghártyában megtörténik, mielőtt az elérné a látókérget. (Az ideghártyát valójában az agy részének kell tekintenünk!) Az első kísérletek egyike, amely útmutatást adott arra vonatkozóan, hogyan megy végbe a feldolgozás a látókéregben, az volt, amelyért David Hubel és Torsten Wiesel 1981-ben elnyerték a Nobel-díjat. Kísérleteikben meg tudták mutatni, hogy egy macska látókérgében bizonyos sejtek a látómező azon vonalaira fogékonyak, amelyek meghatározott szögben dőlnek. Más, közeli sejtek a más meredekségű vonalakat dolgozzák fel. Nem nagyon számított, mi az, ami ilyen szögben áll. Lehetett az a sötét és világos terület határvonala, vagy egy sötét vonal világos háttérben. A vizsgált speciális sejtek ezt az egyetlen tulajdonságot, „a meredekség szögét” dolgozták fel. Megint más sejtek meghatározott színekre vagy a jobb és a bal szem által észleltek közötti különbségekre fogékonyak, így válik lehetővé a mélységbeli érzékelés. Az elsődleges befogadó tartományoktól távolodva olyan sejteket találunk, amelyek látásérzékelésünk egyre finomabb részleteire érzékenyek. Amikor például ránézünk a 9.7. ábra rajzára, egy teljes fehér háromszöget érzékelünk; pedig a háromszöget alkotó vonalak nincsenek teljesen rajta az ábrán, csak következtetünk rájuk. A (másodlagosnak nevezett) látókéregben ténylegesen találtak sejteket, amelyek képesek feljegyezni e kikövetkeztetett vonalak helyzetét!

A császár új elméje

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 863 7

Ha azt mondjuk: matematikai fizika, sokan erős késztetést éreznek majd, hogy visszategyék ezt a könyvet a polcra. Pedig ezzel nagy hibát követnének el, mert A császár új elméje éppen a laikus érdeklődőket szólítja meg, amellett, hogy a témában járatosabbaknak is érdekes olvasmányul szolgál. Szórakoztató, könnyen érthető stílusban fedi fel előttünk világunk legnagyobb rejtélyeit - olyan kérdéseket, amelyekről korábban csak alig érthető szaknyelven születtek könyvek.

Roger Penrose, korunk egyik legnagyobb matematikai fizikusa azonban leül az asztalunkhoz, és úgy magyarázza el nekünk a mesterséges intelligenciát, a kvantummechanikát, a relativitáselméletet vagy a kozmológiát, mintha csak a tegnap este látott, izgalmas filmről mesélne. A könyv ezért az elmúlt években igazi klasszikussá vált - és azért is, mert sokak szerint meggyőzően érvel a számítógépek önmagukat meghaladó mesterséges intelligenciájának hívei ellen. Penrose bebizonyítja, hogy az értelem nem egyszerű fizikai törvények alapján működő gép, és az emberi elme mindig is többre lesz képes, mint parányi kapcsolók és huzalok tetszőlegesen bonyolult szerveződése, ezért az embert legyőző mesterséges intelligencia elméletének önjelölt császárai meztelenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/penrose-a-csaszar-uj-elmeje//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave