Roger Penrose

A császár új elméje

Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei


Az EMI és Searle kínai szobája

Van egy nézőpont, úgy szoktak rá hivatkozni, az erős mesterséges intelligencia (a továbbiakban EMI), amely a szóban forgó kérdéseket illetően meglehetősen szélsőséges helyzetet foglal el.9 Az EMI szerint nemcsak a korábban emlegetett eszközök intelligensek és rendelkeznek ésszel stb., hanem bármilyen számítógép logikai működéséhez lehet szellemi tulajdonságokat társítani, még a legegyszerűbb mechanikai berendezésekhez is, mint például a termosztát.10 Az elképzelés az, hogy a szellemi tevékenység nem más, mint valamilyen jól meghatározott műveletsorozat végrehajtása, ezt gyakran hívják algoritmusnak. Később majd pontosabban megmondom, mi is valójában egy algoritmus. Egyelőre elegendő, ha egyszerűen úgy határozzuk meg, mint valamilyen számolási folyamat. A termosztát esetében az algoritmus rendkívül egyszerű: az eszköz érzékeli, hogy a hőmérséklet nagyobb vagy kisebb a beállítottnál, és ezután az előbbi esetben kikapcsolja, utóbbiban bekapcsolja az áramkört. Az emberi agy bármilyen jelentős szellemi tevékenysége során az algoritmusnak sokkal, de sokkal bonyolultabbnak kellene lennie, de az EMI-szemlélet szerint azért mégiscsak algoritmusnak. A termosztát egyszerű algoritmusától nagyon nagy mértékben különbözne, de nem elvileg. Így az EMI szerint az emberi agy (beleértve minden tudatos megnyilatkozását is) és a termosztát lényegi működése között a különbséget csak az előbbi sokkal nagyobb bonyolultsága (vagy talán „magasabbrendű szerkezete” vagy „önhivatkozó tulajdonságai” vagy az algoritmushoz kapcsolható valamilyen más tulajdonsága) jelenti. A leglényegesebb az, hogy e nézőpont minden szellemi minőséget – gondolkodást, érzést, intelligenciát, értelmet, tudatosságot – csupán e bonyolult működés külső megjelenésének tekint; azaz ezek csupán az agy által végrehajtott algoritmus tulajdonságai.

A császár új elméje

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 863 7

Ha azt mondjuk: matematikai fizika, sokan erős késztetést éreznek majd, hogy visszategyék ezt a könyvet a polcra. Pedig ezzel nagy hibát követnének el, mert A császár új elméje éppen a laikus érdeklődőket szólítja meg, amellett, hogy a témában járatosabbaknak is érdekes olvasmányul szolgál. Szórakoztató, könnyen érthető stílusban fedi fel előttünk világunk legnagyobb rejtélyeit - olyan kérdéseket, amelyekről korábban csak alig érthető szaknyelven születtek könyvek.

Roger Penrose, korunk egyik legnagyobb matematikai fizikusa azonban leül az asztalunkhoz, és úgy magyarázza el nekünk a mesterséges intelligenciát, a kvantummechanikát, a relativitáselméletet vagy a kozmológiát, mintha csak a tegnap este látott, izgalmas filmről mesélne. A könyv ezért az elmúlt években igazi klasszikussá vált - és azért is, mert sokak szerint meggyőzően érvel a számítógépek önmagukat meghaladó mesterséges intelligenciájának hívei ellen. Penrose bebizonyítja, hogy az értelem nem egyszerű fizikai törvények alapján működő gép, és az emberi elme mindig is többre lesz képes, mint parányi kapcsolók és huzalok tetszőlegesen bonyolult szerveződése, ezért az embert legyőző mesterséges intelligencia elméletének önjelölt császárai meztelenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/penrose-a-csaszar-uj-elmeje//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave