Roger Penrose

A császár új elméje

Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei


Hamiltoni mechanika

A newtoni mechanika sikereit nemcsak az eredményezte, hogy nagyszerűen alkalmazható a fizikai világra, hanem a belőle kinövő matematikai elmélet gazdagsága is. Figyelemre méltó, hogy a Természet minden SZUPER elmélete a matematikai ideák rendkívül termékeny forrásának bizonyult. Mély és szép titok van abban a tényben, hogy e szuperpontos elméletek mint egyszerű matematika is rendkívül gyümölcsözőek. Ez kétségtelenül mond valami mélyet nekünk a fizikai tapasztalataink valóságos világa és a matematika platóni világa közötti kapcsolatokról. (E kérdést később fogom tárgyalni a 10. fejezetben.) A newtoni mechanika talán a legfontosabb ebben a vonatkozásban, mert születése hozta meg az analízist. Mi több, a speciális newtoni rendszer a matematikai gondolatok nevezetes gyűjteményét teremtette meg, azt, amelyet klasszikus mechanika néven ismerünk. Fejlődéséhez hozzájárult a tizennyolcadik és tizenkilencedik század sok nagy matematikusa: Euler, Lagrange, Laplace, Liouville, Poisson, Jacobi, Osztrogradszkij, Hamilton. E munka nagy részét foglalja magában az, amit „Hamilton-elméletnek”81 nevezünk, ebből céljainkhoz elegendő lesz egy kis kóstoló. A sokoldalú és eredeti ír matematikus, William Rowan Hamilton (1805–1865) – akitől a 4. fejezetben tárgyalt hamiltoni körök is származnak – dolgozta ki az elméletnek ezt a formáját, amely hangsúlyozza a hullámterjedéssel való analógiát. Ez az utalás a hullámok és részecskék közötti kapcsolatra – és maguknak a Hamilton-egyenleteknek a formája is – nagyon fontos volt a kvantummechanika későbbi fejlődése szempontjából. A dolgoknak erre a vonatkozására a következő fejezetben visszatérek.

A császár új elméje

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 863 7

Ha azt mondjuk: matematikai fizika, sokan erős késztetést éreznek majd, hogy visszategyék ezt a könyvet a polcra. Pedig ezzel nagy hibát követnének el, mert A császár új elméje éppen a laikus érdeklődőket szólítja meg, amellett, hogy a témában járatosabbaknak is érdekes olvasmányul szolgál. Szórakoztató, könnyen érthető stílusban fedi fel előttünk világunk legnagyobb rejtélyeit - olyan kérdéseket, amelyekről korábban csak alig érthető szaknyelven születtek könyvek.

Roger Penrose, korunk egyik legnagyobb matematikai fizikusa azonban leül az asztalunkhoz, és úgy magyarázza el nekünk a mesterséges intelligenciát, a kvantummechanikát, a relativitáselméletet vagy a kozmológiát, mintha csak a tegnap este látott, izgalmas filmről mesélne. A könyv ezért az elmúlt években igazi klasszikussá vált - és azért is, mert sokak szerint meggyőzően érvel a számítógépek önmagukat meghaladó mesterséges intelligenciájának hívei ellen. Penrose bebizonyítja, hogy az értelem nem egyszerű fizikai törvények alapján működő gép, és az emberi elme mindig is többre lesz képes, mint parányi kapcsolók és huzalok tetszőlegesen bonyolult szerveződése, ezért az embert legyőző mesterséges intelligencia elméletének önjelölt császárai meztelenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/penrose-a-csaszar-uj-elmeje//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave