Roger Penrose

A császár új elméje

Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei


Az ősi tűzgolyó

Keressük tovább a termodinamika második főtételének eredetét. Nyomon követtük addig, hogy jelen volt a diffúz gáz, amelyből a csillagok kondenzálódtak. Mi ez a gáz? Honnan származik? Főként hidrogénből áll, de tartalmaz kb. 23 (tömeg)százaléknyi héliumot, és kis mennyiségben más anyagokat is. A szabványos elmélet szerint ezt a gázt a világegyetemet létrehozó Nagy Robbanás köpte ki. Fontos azonban, hogy erre ne mint valami közönséges, megszokott robbanásra gondoljunk, amelyben az anyag egy középső pontból kerül ki a már korábban is létező térbe. Itt a tér maga is a robbanásban keletkezik, és nincs, vagy nem volt középső pont! A helyzet legkönnyebben talán a pozitív görbületű esetnél szemléltethető. Nézzünk rá újra a 7.11. ábrára vagy a 7.8. ábra felfúvódó léggömbjére. Nincs „előre létező üres tér”, amelybe a robbanás beömlesztené az anyagot. Maga a tér is, azaz a „léggömb felülete”, a robbanásban születik. Fel kell fognunk, hogy képeinken, a pozitív görbületű esetben, csak szemléltetési célokból használtuk a „környező teret” – az euklideszit, amelyben a léggömb ül, vagy azt a háromdimenziósat, amelyben a 7.11. ábra téridejét megrajzoltuk –, e környező tereket nem szabad fizikailag valóságosaknak vennünk. A léggömbön belül vagy kívül lévő tér csak a felület szemléltetését segíti. A világegyetem fizikai terét egyedül a léggömb felülete ábrázolja. Látjuk most, hogy nincs középső pont, amelyből az anyag a Nagy Robbanásban kirepül. A léggömb közepének látszó „pont” nem része a világegyetemnek, csupán a modell szemléltetését segíti elő. Az ősrobbanásban kizúduló anyag egyenletesen oszlik szét a teljes térbeli világegyetemben!

A császár új elméje

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 863 7

Ha azt mondjuk: matematikai fizika, sokan erős késztetést éreznek majd, hogy visszategyék ezt a könyvet a polcra. Pedig ezzel nagy hibát követnének el, mert A császár új elméje éppen a laikus érdeklődőket szólítja meg, amellett, hogy a témában járatosabbaknak is érdekes olvasmányul szolgál. Szórakoztató, könnyen érthető stílusban fedi fel előttünk világunk legnagyobb rejtélyeit - olyan kérdéseket, amelyekről korábban csak alig érthető szaknyelven születtek könyvek.

Roger Penrose, korunk egyik legnagyobb matematikai fizikusa azonban leül az asztalunkhoz, és úgy magyarázza el nekünk a mesterséges intelligenciát, a kvantummechanikát, a relativitáselméletet vagy a kozmológiát, mintha csak a tegnap este látott, izgalmas filmről mesélne. A könyv ezért az elmúlt években igazi klasszikussá vált - és azért is, mert sokak szerint meggyőzően érvel a számítógépek önmagukat meghaladó mesterséges intelligenciájának hívei ellen. Penrose bebizonyítja, hogy az értelem nem egyszerű fizikai törvények alapján működő gép, és az emberi elme mindig is többre lesz képes, mint parányi kapcsolók és huzalok tetszőlegesen bonyolult szerveződése, ezért az embert legyőző mesterséges intelligencia elméletének önjelölt császárai meztelenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/penrose-a-csaszar-uj-elmeje//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave