Solón rokonságban állt Athén régebbi királyi családjával, minthogy apja, Exékestidés Kodros királyig vezette vissza családfáját (Plutarchos: Solón. 1.), anyja pedig Peisistratos anyjának nagynénje volt, de előkelő származása ellenére nem volt különösebben vagyonos, így kereskedésből élt. Ez a társadalmi helyzet tette lehetővé, hogy tevékenységét Athén minden fontosabb politikai ereje elismerje. Személyesen az a háború tette ismertté, amelyet Athén Salamis birtokáért Megara ellen folytatott. Athén ugyanis súlyos vereséget szenvedett, és törvénnyel tiltották meg, hogy bárki fölvesse a háború folytatását. Solón a hagyomány szerint őrültnek tettette magát, és az agorára sietve saját versét szavalta az athéniaknak arról, hogy induljanak, és foglalják el Salamist. A háború folytatódott és Athén fényes győzelmet aratott. Solón népszerűségének volt köszönhető, hogy az államot megrázó konfliktusok rendezésére éppen őt kérték föl. A kylóni vérbűnt követő belpolitikai válságon kívül a földbirtokviszonyok is megoldásért kiáltottak. Athénban feltehetőleg beindult egy adósságválság, amely egyrészt a paraszti birtokok megszűnéséhez és a nagyobb nemzetségek birtokainak növekedéséhez vezetett (mintha az arisztokrácia – hatalmának csökkenésétől tartva – belemenekült volna a birtokhalmozással történő gazdasági hatalomkoncentrációba), másrészt a földnélkülivé váló parasztokat részint a városba kényszerítette, és a nagybirtokokat helótaszerű hatodos zsellérekkel (hektémoros) műveltette meg, részint pedig – és ez volt a legkellemetlenebb lehetőség – adósrabszolgaságba sodorta. Az arisztokrata családok egymás közötti, valamint az elszegényedett parasztok elleni küzdelme tette szükségessé Solón megválasztását archónnak és diallaktésnak (békéltető). Solón nemcsak egyes törvényeket (nomosokat) hozott, hanem újraalakította Athén egész politikai rendszerét – egy esetleges földosztásról azonban, amit az elszegényedett parasztok követeltek, hallani sem akart. A seisachtheia során „felszabadított” hektémorosoknak el kellett hagyniuk a földeket, amelyeket olajfaültetvényekké alakítottak, és a föld nélküli parasztokkal együtt beleolvadtak a thések rétegébe.