A peloponnésosi szövetség a Kr. e. 6. században jött létre, és a Spárta hatalmi igényeit részben önként (Korinthos, Élis, Sikyón), részben pedig erőszak hatására (Tegea) elfogadó peloponnésosi és isthmosi államokból állt. Az utóbbi években felvetődött az a gondolat, hogy a peloponnéosi szövetség csak a Kr. e. 5. század első harmadában alakult ki az egyes tagállamok és Spárta kölcsönös, kétoldalú védelmi szerződéseiből. Ezt a gondolatot azóta elvetették, de az bizonyos, hogy a szövetség kialakulása nem köthető egyetlen időponthoz vagy egy politikus tevékenységéhez, hanem hosszan tartó folyamat volt (Thommen 1996, 59). Argos elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy megvédje magát, így sohasem tartozott a szövetséghez, mint ahogy a Peloponnésosi-félszigeten kívül elhelyezkedő államok sem. K. Wickert szerint az alábbi államok tartoztak a peloponnésosi szövetségbe: Epidauros, Halieis, Héraia, Hermioné, Korinthos, Lepreon, Mantineia, Megara, Mykénai, Orchomenos (Arkadia), Pelléné, Phigalia, Phleius, Pisa, Sikyón, Spárta, Tegea, Tiryns. A szövetség rendkívül laza kapcsolatot teremtett az egyes államok között, olyannyira, hogy még háborút is viselhettek egymás ellen. A szövetség szinte kizárólag a közös háborús fellépésre korlátozódott. A hadjáratokat Spárta vezette.