Németh György

A polisok világa

Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörténetbe


A polisok száma és mérete

Kérdés, hogy a görög történelmet szemlélve nem alkotunk-e magunknak valamiféle torzképet, ha a legfontosabb politikai alapegységnek a polist tekintjük. F. Gschnitzer hangsúlyozta, hogy az ethnosok (Thessalia, Phókaia, Lokris, Akarnania, Achaia, Élis, Pisa, Arkadis stb.) Hellas területének meghatározó részét tették ki, s ezeknek a területén ugyan lehettek egyes polisok, azok azonban csak a társadalmi kapcsolatok helyszínéül szolgáltak, míg a voltaképpeni politikai egységek, a szuverenitás képviselői az ethnosok voltak (vö. 6.2.). A társadalmi és politikai élet alapegységei tehát ezekben az esetekben nem estek egybe. A normálpolis, amelyben a polis volt mind a társadalmi, mind a politikai élet alapegysége, a görög fejlődés nem általános, hanem meghatározott körülmények között létrejövő, sajátos megjelenési formáját jelentette. A polisok között a voltaképpeni normálpolisok azok voltak, amelyekben a városi magon kívül gyakorlatilag nem volt más település. Ilyen normálpolisokat kis szigeteken találunk, és pl. Krétán, amelyen az egyes államok átlagos területe nem haladta meg a 95 km2-t. Igen sok polis azonban a városi magon kívül további településeket tartalmazott. E polisok lakóit démosaik vagy kóméik, mint a polis alapegységei, alapján tartották nyilván. Ilyen nagypolis volt Athén, Megara, Eretria, Histiaia, Chalkis, Thébai stb. A nagypolis – Gschnitzer szerint (1991, 439.) nem feltétlenül korábbi normálpolisok összeolvadásából, synoikismosából alakult ki, hanem voltak olyan nagyobb vidékek (pl. Attika), amelyek fejlődésük kezdeteitől egy társadalmi-politikai egységet alkottak. A normálpolis és a nagypolis kialakulása tehát nem egymás után, hanem párhuzamosan történt. A görög politikai fejlődés három különböző modellt hozott létre: az ethnost, a normálpolist és a nagypolist, s ezek közül egyiket sem lehet Hellas történetében a másik kettőnél jellemzőbbnek tartani.

A polisok világa

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 799 9

Ez a könyv nem azzal a céllal készült, hogy a "hagyományos" görög történelem újabb vázlatát kínálja. Sem háborúkat, sem csatákat nem talál benne az olvasó. Szerzője - Németh György, számos ismeretterjesztő és szakkönyv írója, a budapesti és debreceni tudományegyetem tanára –, arra keresi a választ, hogy a mykénéi kor összeomlása után hogyan alakult ki az archaikus és koraklasszikus kori Hellasban az ún. "görög csoda". A könyv az említett korszakok hétköznapjaival, társadalomtörténetével foglalkozik. Így helyet kaptak benne olyan érdekes problémák is mint a homoszexualitás, a prostitúció, az öregek megölése, amelyeken keresztül a görögség ezidáig ismeretlen képe tárul az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nemeth-a-polisok-vilaga//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave