Az országoknak mind a fent említett világgazdasági, mind pedig vállalataik, illetve azok termékei, szolgáltatásai világpiaci versenyképességének alakulásában, különösen az aszimmetrikus nemzetközi interdependenciák rendszerén belüli helyzetük javításában és gazdaságuk-társadalmuk integrálódásában, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében, valamint a gazdaságon belüli húzóágazatok fejlesztésében és a transznacionális társaságok kezelésében fontos szerepe, sőt nélkülözhetetlen funkciója van az államnak, illetve az egyes kormányzatoknak. A gazdaság dinamikus egyensúlyának biztosítása, a piaci spontaneitás kedvezőtlen társadalmi és környezeti hatásainak csökkentése, illetve ellensúlyozása, a külföldi tőke beruházásainak és a hazai mikro-, kis- és középvállalatok tevékenységének ösztönzése, valamint a munkaerő minőségét meghatározó közegészségügy, közoktatás és kultúra fejlesztése, vagyis általában a társadalmi fejlődés előmozdításának és fenntarthatóságának piackonform gazdaságpolitikai eszközökkel való biztosítása elsőrendű állami feladat. A nemzetgazdaságban működő hazai és külföldi vállalatok eredményes és társadalmilag hasznos működése számára pedig megfelelő gazdasági, intézményi, kulturális és politikai környezet biztosítására van szükség. Így a transznacionális társaság kezelése is – túl a trösztellenes törvényeken és a tisztességes verseny szabályain – állami, illetve kormányzati feladat. A felgyorsult globalizáció és az előrehaladó regionális integrációs folyamatok sem csökkentették, hanem inkább új összefüggésbe helyezték és módosították az államnak a gazdaságban betöltött, illetve a gazdasággal kapcsolatos szerepét. Igaz, a kormányzatok „mozgástere” az elmélyülő nemzetközi interdependenciák és a nemzetgazdaságon belül működő transznacionális társaságok tevékenysége, valamint – és nem utolsósorban – a különféle nemzetközi gazdasági intézmények (Nemzetközi Valutaalap, Világbank, Kereskedelmi Világszervezet) és a regionális integrációs szervezetek (mint Európában az EU) szabályai, határozatai és erőteljes befolyása nyomán jelentős mértékben összeszűkült. Ugyanakkor a kormányzatok felelőssége az említett területeken éppenséggel fokozódott, és az államközi együttműködés szférájában ki is szélesedett. A WEF említett jelentéseiben is helyet kapnak az állam, illetve a kormányzatok szerepére, feladataira és minőségére vonatkozó megállapítások és adatok – például a „kormányzati hatékonyság”, „a kormányzat által gerjesztett torzulások” stb. kapcsán –, de továbbra is érvényesül az a felfogás, amely a vállalatok, illetve azok piaci versenyképessége szempontjából ítéli meg az állami, illetve kormányzati tevékenységet.