Az MNB fenntarthatósági jelentésének (MNB 2021) alapvető gondolata nem is annyira az erőforrások fenntartható módon való hasznosítása, mint a gazdasági növekedés fenntarthatósága. Ezt így fogalmazza meg: „Egy ország társadalmi-gazdasági modelljét akkor tartjuk hosszú távon fenntarthatónak, ha reálgazdasági tényezők mellett annak pénzügyi, társadalmi és környezeti erőforrásai is fenntartható módon hasznosulnak a sikeres felzárkózás és a társadalmi jólét elérése érdekében” (6. oldal). A definíció magában foglalja a környezeti erőforrások és a társadalmi jólét fontosságát, de – szemben az eddig vizsgált nézetekkel – ezek támogatásával a fő cél végeredményben mégis a gazdasági növekedésben testet öltő felzárkózás vagy a „fenntartható növekedés”, ahogyan a tanulmány fogalmaz. Vagyis a külső körön (lásd 5.2. ábra) nem a környezetet, majd a társadalmat találjuk, hanem a gazdaságot. Az MNB-jelentés érdekessége, hogy a pénzügyi erőforrásokat is beemeli a vizsgált területek közé. Az MNB jelentése – a SolAbility tanulmányához hasonlóan – kizárólag mérhető mutatókkal dolgozik, és négy fő pillért vizsgál: a környezetet, a társadalmat, a pénzügyeket és a reálgazdaságot. Az üzleti, gazdasági szempont elsődlegességét jól szemlélteti, hogy a társadalmi fenntarthatóság mutatói közé került a munkaerő mennyisége és minősége, ami inkább tekinthető gazdasági, mint társadalmi fenntarthatósági mutatónak. A pénzügyi fenntarthatóság szintén a gazdasági területtel rokon; többek között a vállalatok és a háztartások fenntartható pénzügyi helyzetét és a digitális pénzügyi megoldások elterjedtségét vizsgálja. Ezek a mutatók nem tekinthetők sem a természeti környezet, sem a társadalom szempontjából „fenntarthatósági” mutatóknak. Fontosságuk elsősorban a gazdaság megbízható működésével hozható összefüggésbe. Érdekes, hogy a tanulmány a környezeti fenntarthatóságon belül vizsgálja a „zöld pénzügyek” mutatót is, amelyről megállapítja, hogy ezen a területen Magyarország kiemelkedően jól teljesít. Ezt a kibocsátott „zöld” kötvények és államkötvények arányával méri. Viszont egy a környezet szempontjából fontos mutató, a környezetvédelmi adók aránya a teljes adóbevételben mutató tekintetében már nemcsak az uniós, de a V4 országok átlagánál is gyengébb a pozíciónk, ami azt érzékelteti, hogy az üzleti világ környezetterhelését nem próbáljuk erőteljesebben korlátozni.